Kompromisszum előszele az EU-lengyel vitában

Brüsszel, 2016. május 24.
Elmaradt a múlt heti ultimátum értelmében kilátásba helyezett írásos „jogállamisági vélemény” Lengyelországról az Európai Bizottság részéről, ehelyett kedden Frans Timmermans alelnök már Varsóban tárgyalt egy egyelőre bizalmasan kezelt „kompromisszumos megoldásról”.
Az Európai Bizottság múlt szerdai döntése értelmében Timmermans – úgyis, mint az alapjogokért is felelős első elnökhelyettes – felhatalmazást kapott arra, hogy amennyiben hétfőig Varsó nem mutat érdemi változtatási szándékot a lengyel Alkotmánybíróság státuszát és működését érintő intézkedésekben, akkor beélesítse a testület által múlt héten feltételesen jóváhagyott „jogállamisági véleményét” a lengyelországi helyzetről.

A jelek szerint azonban az utolsó percben lengyel részről történt bizonyos elmozdulás – jóllehet, előzőleg a Szejm pénteki vitájában a lengyel miniszterelnök még mereven elutasított bármilyen „külső ultimátumot” -, mert Timmermans eltekintett a „beélesítéstől”. E helyett a testület szóvivője a szokásos hétfő déli sajtóértekezleten már arról beszélt, hogy a Bizottság „konstruktív párbeszédet” folytat a lengyel hatóságokkal, amelyik bizottsági közlés szerint bizonyos lépéseket tett. (Ennek részeként állítólag hétfőn telefonon egyeztetett is a lengyel kormányfő és a holland bizottsági elnökhelyettes.)

Mindezt követte tehát Timmermans újabb varsói útja kedden, amelynek során fogadta őt Beata Szydlo miniszterelnök. Találkozójuk után közös sajtóértekezletet is tartottak, amelyen Timmermans már arról beszélt, hogy nagyra tartja a lengyel kormányfő tárgyalási készségét és a maga részéről mindent meg fog tenni a jelenlegi konfliktus feloldása érdekében.

Varsói tudósítások szerint Timmermans egyúttal az említett sajtóértekezleten azt is leszögezte, hogy egyetért azzal a megközelítéssel, hogy voltaképpen „egy belső lengyel problémáról van szó, amit csak a lengyelek maguk tudnak megoldani”.

Más kérdés, hogy rögtön ezután azt is hozzátette, hogy a megoldás fellelése európai uniós érdek is, mivel úgymond egy ”rendesen működő (Európai) Unió feltételezi tagállamai tökéletes működését, beleértve a jogállamiság olajozottságát is”.

Szydlo szavaiból kitűnt, hogy a miniszterelnök valóban előállt egy megoldási javaslattal, amit szerinte „a lengyel parlament nagy része is kész támogatni”. Részletekbe azonban egyikük sem bocsátkozott.

A keddi varsói megbeszélés után mindenki biztosra vette, hogy Timmermans a biztosok szokásos szerdai ülésén tájékoztatja a testületet, de szakértők érdemi bizottsági állásfoglalást többnyire csak a június 1-i üléstől várnak, mivel az e heti ülésen Jean-Claude Juncker bizottsági elnök a Japánban esedékes G7-csúcs miatt nem vehet részt.

A múlt héten borítékolt bizottsági vélemény formálisan egyelőre nem került nyilvánosságra, egyedül a lengyel Rzeczpospolita állította azt, hogy látta a leendő testületi állásfoglalást, és eszerint a brüsszeli vélemény azt készült megállapítani, hogy a demokratikus normákat nem tartják tiszteletben Lengyelországban, és hogy egy jól működő Alkotmánybíróság nélkül veszélyeztetik a demokráciát és az alapvető jogok teljesülését.

A múlt héten meglebegtetett brüsszeli fenyegetés mögött bennfentes források szerint az állt, hogy január óta – mióta a Bizottság kilátásba helyezte a jogállamisági mechanizmus működésbe hozását – a Szydlo-kormány nem tett semmilyen látható lépést az ügyben. A kedden jelzett elmozdulás tehát mindehhez képest számíthat érdemi fejleménynek.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Orbán a Bírósággal is dacolna a kvótaügyben
  • Macron és a V4-ek: a hangnem változhat, a különbségek fennmaradtak
  • Nem ájult el az EU elsőre May ajánlatától
  • Új lapot nyitottak az európai védelmi együttműködésben
  • Hamleti dilemma előtt a tagállamok a közös pénzügyekben
  • A Bíróságnál nem nyerő a magyar távszerencsejáték-szabályozás
Twitter
Facebook