Az EP igazodásra szólította fel Varsót

A Velencei Bizottság ajánlásainak maradéktalan végrehajtására szólította fel a varsói kormányt szerdán elsöprő többséggel megszavazott jogilag nem kötelező érvvényű állásfoglalásában az Európai Parlament. A Fidesz-KDNP képviselői a pártcsoportjuk, az EPP által is támogatott állásfoglalás-tervezet ellen szavaztak.
Az Európai Parlament szerdán felszólította a varsói kormányt, hogy maradéktalanul tegyen eleget a Velencei Bizottság lengyel alkotmánybírósággal összefüggő ajánlásainak, ennek elmulasztása esetén pedig arra kérve az Európai Bizottságot, hogy léptesse a második szakaszba a folyamatban lévő jogállamisági eljárást.
 
A képviselők 513 igen szavazattal 142 ellenében és 30 tartózkodás mellett szavazták meg a jogilag nem kötelező érvényű állásfoglalást. Az igen szavazatok nagy számára magyarázatot adhat, hogy a határozati javaslat szövegét közösen jegyezte az EP két legnépesebb frakciója, az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták (S&D), a liberálisok, a zöldek és az Egyesült Baloldal.
 
Az Európai Néppárt magyar tagjai ugyanakkor a szövegtervezet ellen szavaztak, és nyilatkozatban határolódtak el a benne foglaltaktól. A Fidesz és a KDNP képviselői a lengyel belügyekbe való beavatkozás miatt bírálták az EP állásfoglalását és elutasították „a Lengyelországgal szemben alkalmazott kettős mércét”.
 
A Parlament által megszavazott szöveg komoly aggodalmának ad hangot amiatt, hogy „Lengyelországban az Alkotmánybíróság tényleges megbénítása veszélyezteti a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot”. Sürgeti a lengyel kormányt, hogy tartsa tiszteletben, tegye közzé és további késedelem nélkül maradéktalanul hajtsa végre a lengyel Alkotmánybíróság március 9-i határozatát, illetve a 2015. december 3-i és 9-i határozatokat is (ezekben az AB alkotmányellenesnek minősítette több új alkotmánybíró kinevezését és az alkotmánybíróság működéséről szóló törvény módosításának egyes elemeit is.
 
Az EP felszólítja a lengyel kormányt, hogy maradéktalanul tegyen eleget a Velencei Bizottság ajánlásainak, és egyetért a Velencei Bizottság azon véleményével, miszerint a lengyel alkotmány, az európai és nemzetközi normák megkövetelik az Alkotmánybíróság határozatainak tiszteletben tartását.
A képviselők (a képviselőtestület tagjainak nagy többsége) támogatásáról biztosította a jogállamisági keret alkalmazását, és egyetértettek Frans Timmermans bizottsági alelnök arra vonatkozó aggályaival, hogy két párhuzamos jogrendszer alakulhat ki Lengyelországban, ami jogbizonytalansághoz vezetne.
 
A Bizottságot pedig arra szólították fel, hogy amennyiben a varsói kormány a strukturált párbeszéd során nem tartja be a Velencei Bizottság ajánlásait, az úgynevezett jogállamisági eljárás előterjesztésével indítsa el a jogállamisági eljárás második szakaszát.
 
A kettős mérce a Parlament által elfogadott állásfoglalásban is felbukkan, csak más kontextusban. Elvárásként fogalmazódik meg, hogy a Bizottság a kettős mérce elkerülése érdekében valamennyi tagállamban ugyanígy kövesse nyomon a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok tiszteletben tartását, és arról számoljon be a Parlamentnek.
 
Az atomfegyvernek is nevezett EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárásról ugyanakkor egy szót sem ejt az elfogadott szöveg.
 
„Ez a parlament hangosan és félreérthetetlenül szólalt meg: az európai értékek tiszteletben tartása nem választás kérdése, hanem kötelesség. A lengyel alkotmányos válság veszélybe sodorja a demokráciát és a jogállamiságot, ahogy arra a Velencei Bizottság rámutatott” – közölte Guy Verhofstadt, az európai liberálisok frakcióvezetője.
 
A belga liberális politikus úgy vélte, hogy a Jog és Igazságosság (PIS) pártja „eltávolítja Lengyelországot a közösen vallott értékek közösségétől”. Arra sürgette a kormányt, hogy haladéktalanul tartsa tiszteletben, tegye közzé és hajtsa végre az AB ítéleteit és a Velencei Bizottság ajánlásait.
 
„Őszinte szándékunk a konstruktív párbeszéd fenntartása Varsóval. Ugyanakkor nem tudjuk elfedni a szemünket és befogni a fülünket egy sor nyugtalanító visszalépést jelentő intézkedés hallatán, amilyen az abortusz esetleges büntethetősége, vagy a rendőrségről és a titkosszolgálatokról szóló törvények módosítása. Lengyelországot senki sem kényszerítette arra, hogy az EU tagja legyen. De, ha egy ország egyszer belép, akkor szigorúan tartania kell magát az EU alapelveihez és értékeihez. Ez alól nem lehet kivételt tenni” – jelentette ki Gianni Pittella, az S&D frakció vezetője.
 
A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának szerint egyes országok alkotmányos rendjébe nem szólhat bele az Európai Parlament. A magyar képviselők úgy vélik, hogy minden tagállamnak saját joga eldönteni, hogy a nemzeti szuverenitás hatáskörébe tartozó kérdésekben milyen politikát folytat.
 
„A ma elfogadott határozat nem írhatja felül a lengyel emberek demokratikus döntését, a határozat kizárólag az indulatokat fogja felkorbácsolni. Ez árt Lengyelországnak, visszaüt a kezdeményezőkre, aláássa az Európai Parlament hitelességét, és elvonja a figyelmet az európai értékeket valóban fenyegető migránsválságról és a kényszerbetelepítések kérdéséről” – áll a magyar néppári képviselők közleményében.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Orbán a Bírósággal is dacolna a kvótaügyben
  • Macron és a V4-ek: a hangnem változhat, a különbségek fennmaradtak
  • Nem ájult el az EU elsőre May ajánlatától
  • Új lapot nyitottak az európai védelmi együttműködésben
  • Hamleti dilemma előtt a tagállamok a közös pénzügyekben
  • A Bíróságnál nem nyerő a magyar távszerencsejáték-szabályozás
Twitter
Facebook