A fizikai után jogi akadály állja el a menekültek útját

Brüsszel, 2016. március 16. | Gyévai Zoltán
Az uniós intézmények meggyőződése, hogy a csütörtökön a tagállamok vezetői elé kerülő EU-török menekültterv jogilag megáll a lábán, mert szavatolja a görög szigetekre érkező személyek menedékjogi kérelmének benyújtását és egyedi elbírálását. A szír menekültek Törökországból történő közvetlen áttelepítése önkéntes lesz, és nem jelenthet plusz terhet a tagállamok által eddig elfogadott menekültkvótákhoz képest.
„Nem fordítunk hátat a menedékkérőknek” – próbálta eloszlatni a küszöbönálló EU-török megállapodásban a menekültek visszaküldésének jogszerűségével összefüggő kételyeket szerdán az Európai Bizottság első alelnöke, amikor bemutatta a terv jogi aspektusaira fókuszáló közleményt, ami az intézmény hozzájárulása a csütörtök-pénteki előbb EU-, majd EU-török csúcson a témáról folytatandó vitához.
 
Frans Timmermans, akárcsak egy másik magas rangú EU-tisztviselő szerdán úgy vélte, hogy az EU megtalálta azt a mágikus jogi formulát, ami egyszerre biztosítaná a török csomag Unió számára legfontosabb részét, az illegális úton érkezők (nemzetközi védelemre jogosultak és nem jogosultak) visszaküldését Törökországba, és ezzel az embercsempészet üzleti modelljének szétzúzását, valamint a menedékkérők és migránsok uniós és nemzetközi szabályok által elismert jogainak a tiszteletben tartását.
 
Ami az utóbbit illeti, állampolgárságtól függetlenül a görög szigetekre (vagyis az EU területére) illegálisan vagy legálisan bejutó személyek mindegyike számára biztosítva lesz a lehetőség a menedékjogi kérelem benyújtására, annak egyedi alapon történő elbírálására, illetve elutasító határozat esetén fellebbezés benyújtására. Így hárítaná el az EU azt a vádat, miszerint a nemzetközi normák megsértésével a menekültek és migránsok kollektív visszatoloncolására készülne.

Frans Timmermans hangsúlyozta, hogy szó sem lehet valamennyi menedékkérő automatikus és en bloc visszaküldéséről, ez ugyanis ellentétes lenne az EU nemzetközi kötelezettségvállalásaival és saját szabályaival is. Ennek ellenére előre borítékolhatóan a jövőben nagyságrendekkel kevesebb személy kaphat majd nemzetközi védelmet Görögországban, mint eddig.

Törökországra ugyanis első ízben fogják alkalmazni a menekültek befogadásáról szóló uniós irányelv biztonságos harmadik országra illetve első menedékországra vonatkozó elvét, ami törvényes lehetőséget biztosít majd jelen esetben Görögország számára a hozzá újonnan érkező azon nemzetközi védelemre jogosult migránsok visszafordítására, akiknek a menedékjogi kérelmét az EU-ban elutasították, továbbá – egy kétoldalú görög-török visszafogadási megállapodás alapján - a nemzetközi védelemre nem jogosult személyek visszaküldésére a török oldalra.
 
Ahhoz, hogy a visszaküldés jogi szempontból makulátlan legyen, mind Görögországnak, mind pedig Törökországnak még törvényeket kell módosítania. A görögöknek biztosítaniuk kell a fellebbezés lehetőségét is, ideértve a menekültügyi eljárások teljes spektrumának jogi alapját. Törökországnak pedig az európaiakon kívül más országokból érkező menekültekre is ki kell terjesztenie a genfi menekültügyi konvenció hatályát, és hozzáférést kell biztosítania a hatékony menedékjogi eljárásokhoz minden nemzetközi védelemre rászoruló személy számára.
 
A Bizottságnál néhány napra becsülik azt az időtartamot, ami alatt Görögországban a menedékjogi kérelem benyújtásától kezdve a fellebbezés elbírálásáig lefuttatnák a menekültügyi eljárást, amelyet követően döntenének arról, hogy a menedékkérők az EU-ban maradhatnak-e, vagy vissza kell térniük Törökországba. Megfigyelők rámutatnak, hogy a procedúra viszonylag gyors lebonyolítása – amire lehetőséget teremt a vonatkozó uniós irányelv – jelentős technikai és humán erőforrásokat igényel majd görög részről. Magyarországon jelenleg a teljes menedékjogi procedúra átlagosan 48 órát vesz igénybe a fellebbezéssel együtt, amit bírálói irreálisan rövidnek tartanak, és amely eljárás bizonyos aspektusai miatt (például a menedékkérők anyanyelvű fordításhoz, tolmácsoláshoz való hozzáférése) a Bizottság néhány hónapja kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen.
 
A visszafordítás szilárd jogi hátterének biztosítása az egyik előfeltétele azon terv végrehajtásának, amelynek értelmében minden egyes Törökország által visszafogadott, az EU-ba illegális úton bejutott szír menekültért cserébe az EU tagállamai önkéntes alapon közvetlenül áttelepítenének egy másik szír menekültet Törökországból. Az „egyért egyet” koncepciótól az EU azt reméli, hogy vissza fogja tartani a szíreket attól, hogy az embercsempészek szolgálatait borsos áron igénybe véve az Égei-tengeren keresztül illegális úton jussanak be az EU-ba. Amennyiben a terv működne, ami iránt nem egy tagállamnak kételyei vannak, azzal kihúznák a talajt az embercsempészek lába alól, hiszen senki sem fizetne azért, hogy utána néhány napon belül újra a határ török oldalán találja magát.
 
Egy nevének mellőzését kérő tagállami forrás szerint azonban az EU-török menekültterv velejének számító elképzelés „nem csodaszer” és valójában szívóhatást fejthetne ki a migrációs mozgásokra. A menedékjogi kérelmük elbírálására a görög szigeteken várakozó személyek ugyanis erős késztetést éreznének arra, hogy birtokon belül érezve magukat kereket oldjanak és eltűnjenek.
 
Ha görög-török viszonylatban a visszafogadás szíriaiakra, irakiakra, afgánokra, és elvileg mindenkire alkalmazható lenne, addig az áttelepítés előnyéből kizárólag a szíriaiak húzhatnának hasznot – mutatnak rá szakértők.
 
Az EU részéről azt is nyomatékkal említik, hogy „az egyért egyet” programot csak ideiglenesen alkalmaznák, addig, amíg nem teljesül az a cél, hogy lényegesen csökkentsék az Európába irányuló menekülthullámot. A menekültek új útvonalakra való átterelését megelőzendő, a sémát nem csak görög-török, hanem például bolgár-török viszonylatban is alkalmaznák.
 
Ami a törökországi áttelepítést illeti, elsőként a tavaly júliusban elfogadott 22 500-as keretből még nem felhasznált 18 ezres kvótát merítenék ki, és következő szakaszban fontolóra vennék annak az 54 ezres áthelyezési kvótának a felhasználását is, amit eredetileg még Magyarország számára hoztak létre. A BruxInfónak nyilatkozó EU-források egybehangzóan rámutattak, hogy az áttelepítés önkéntes jellegű lenne, azaz Magyarországot – amely egyetlen tagállamként tavaly júliusban nulla vállalással „vette ki részét” az ideiglenes áttelepítési mechanizmusból – semmi sem kötelezné a benne való részvételre.
 
Az EU ugyanakkor különböző ösztönzők révén próbálná érdekeltté tenni a tagállamokat a török áttelepítési programban való részvételre. Ezek közül a legfontosabb, hogy az áttelepítendők számát be lehetne számítani a tagállamok kötelező menekültkvótájába (az áthelyezési keretbe), vagyis az áttelepítési programban való részvétel nem járna pótlólagos terhekkel.
 
Arra is hangsúlyt helyeznének a törökökkel folytatandó tárgyaláson, hogy a „menekültcsere” ne legyen egy nyitott végű folyamat, és ne idézhessen elő például egy olyan szituációt, hogy egymillió menekültet kelljen az EU-nak áttelepítenie. Éppen ezért a Bizottság folyamatosan nyomon követi majd a helyzet alakulását és havi rendszerességgel jelentést készít majd.
 
Mihelyt a program elérné a célját, a menekültáradat megfékezését, a török áttelepítés átalakulna egy önkéntes humanitárius célú befogadó programmá, amire még tavaly decemberben terjesztett elő javaslatot az Európai Bizottság.
 
Ami a csomag Ankara számára talán legfontosabb elemét, a vízumliberalizáció felgyorsítását illeti, itt EU-források szerint alapvetés, hogy Törökországnak a vízumliberalizációs ütemterv mind a 72 feltételét teljesítenie kell. A testület legutóbbi jelentése szerint a megfelelés jelenleg csak 35 kritériumot illetően adott, így a törököknek alaposan bele kell gyorsítaniuk, ha idén júliusig vízummentességet akarnak kapni az EU-tól. A Bizottság mindenesetre szerdán azt helyezte kilátásba, hogy amennyiben Törökország képes lesz megfelelni az elvárásoknak, április végén kész lesz javaslatot tenni a török állampolgárok vízummentes beutazására az EU-ba.
 
Tagállami diplomaták ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy 75 millió török vízummentes beutazásának engedélyezése rendkívül kényes kérdés, ami „akár választások eredményeit is döntően befolyásolhatja”. Többek között Franciaország és Ausztria is prüszköl, amikor a kérdés szóba kerül.
 
Hasonló okból ígérkezik kemény diónak azon török igény teljesítése is, hogy öt új fejezetet nyissanak meg a csatlakozási tárgyalásokon. Ciprus azonban attól tart, hogy az általa blokkolt fejezeteknek az előzetesen támasztott feltételek nélküli megnyitása hátrányosan érné a szigetország újraegyesítéséről folyó tárgyalásokat. Ciprus számíthat mind Donald Tusk, európai tanácsi elnök, mind az európai partnerek megértésére. Egy EU-forrás szerint Tuskék arra tesznek kísérletet, hogy a fejezetnyitás problematikáját éppenséggel arra használják fel, hogy elősegítsék, és ne akadályozzák a ciprusi tárgyalásokat. De, hogy miként, az egyelőre nem ismeretes.
 
Végül, az EU-nak előbb csütörtökön 28-as körben egymás között, majd péntek délelőtt 10 órától a török kormányfő, Ahmet Davutoglu társaságában arról a török kérésről is dönteniük kellene, hogy az eddigi 3 milliárd eurón felül további 3 milliárd euróval járuljanak hozzá a Törökországban tartózkodó menekültek megélhetési körülményeinek javításához, helyben marasztalva ezzel az embereket. Több tagállam is eléggé szkeptikusan viszonyul az újabb török számla ötletéhez, és előbb inkább az első 3 milliárd eurós pénzügyi támogatás értelmes elköltését szeretné látni, mielőtt újabb pénzügyi kötelezettséget vállalna.
 
A Bizottság szerdai helyzetjelentése szerint az eredeti 160 ezerből eddig mindössze 937 menedékkérőt helyeztek át más tagállamba Görögországból és Olaszországból. A testület elégtelennek nevezte a végrehajtás ütemét és fokozott erőfeszítésre, az áthelyezések számottevő felgyorsítására ösztönözte a tagállamokat.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Varsó a konfliktust választja Brüsszellel
  • Október előtt nem valószínű a török vízummentesség
  • Potenciálisan százmillió ember rohamától védené magát az EU
  • Az ankarai parlament döntése komplikálhatja az EU-török viszonyt
  • A magyarokat az átlagnál jobban sújtja az emberkereskedelem
  • Újabb mérföldkő a dohányzás elleni harcban
  • Már 100 milliárd euró beruházást mozgósított a Juncker-terv
Twitter
Facebook