Két eltérő koncepció a menekülthullám megfékezésére

Egy alternatív terven dolgozik Németország, Hollandia és a hasonlóan gondolkodó országok egy csoportja, ami szoros EU-görög-török együttműködés révén szorítaná vissza a menekültek áradatát, miközben megnyitná az utat évi néhány száz ezer menekült áttelepítése előtt. Ez kényszerbetelepítés helyett önkéntes alapon történne, és nem kellene részt vennie benne minden tagállamnak.
Csütörtökön az EU-csúcs előtt ad egymásnak találkát Ausztria állandó EU-képviseletén két hónapon belül immár másodszor több uniós tagállam és Törökország kormányfője. A találkozón várakozások szerint folytathatják a párbeszédet arról a tervről, amely Berlin és Hága szerint talán az utolsó esély a menekültek áradatának megfékezésére, mielőtt uniós szinten komolyabb következményekkel kellene számolni.
 
A tervet elsőként Diederik Sansom, a holland kormánykoalícióban részt vevő Munkáspárt elnöke szellőztette meg még januárban a Volksrant című újságnak adott interjúban. Sansom, aki decemberben a helyszínen, Törökországban és Görögországban tájékozódott a helyzetről, utóbb megfigyeléseit és tapasztalatait megosztotta Mark Rutte kormányfővel. Rutte az EP januári plenárisán azt mondta, hogy 6-8 hetet ad Európának a menekültáradat megállítására, ellenkező esetben súlyos következményeket helyezett kilátásba.
 
A mostanában már Merkel-Sansom tervként emegetett koncepció Görögország elszigetelése helyett egy szoros EU-görög-török együttműködés révén változtatná meg a realitásokat a terepen. Ennek fő elemei a következők lennének: Törökország biztonságos országgá nyilvánítása, a görög szigetekre érkező migránsok török hatóságok által történő visszafogadása, majd egy éves kvóta alapján (150-250 ezer emberről szólt a fáma) a menekültek gyorsított eljárással történő áttelepítése önkéntes alapon azokba az EU-tagállamokba, amelyek erre készséget mutatnak. És nyitva hagyva annak a lehetőségét, hogy idővel más uniós tagállamok is belépnek ebbe a körbe. Megfigyelők rámutatnak, hogy legalábbis ez a terv önkéntes áttelepítést, nem pedig a Maygarországon időről-időre elhangzó „kényszerbetelepítést” jelent.
 
Az áttelepítés azt jelentené, hogy a menekültek legális úton, többé nem az embercsempészek és a zord időjárási viszonyok kényének-kedvének kiszolgáltatva jutnának el Európába. Ha így lenne, Magyarország, Horvátország és más térségbeli országok sem lennének többé célpontjai a vándorlásnak, és mivel zömében eleve nyugati tagállamok szívnák fel őket, így másodlagos mozgástól sem kellene tartani.

A teljes képhez tartozik, hogy már az asztalon hever december óta egy bizottsági javaslat a menekültek humanitárius célú befogadásáról, ami lényegében egy gyorsított eljáráson alapuló áttelepítés. A Bizottság javaslata is önkéntes mechanizmusról szól.
 
Számos kérdés még tisztázásra vár, illetve a terv megvalósítását még sok kérdőjel övezi. A legfontosabb az, hogy vajon Törökország kész lesz-e ráállni erre az új együttműködésre (ennek megkönnyítésére, mint alább látni fogjuk, lenne néhány mézesmadzag).
 
Kérdéses továbbá, hogy mi lesz a már Görögországban és Olaszországban tartózkodó menekültek tagállamok közötti áthelyezésével. Sansom maga úgy vélte, hogy a menekültkvóta (áthelyezés) a gyakorlatban nem működik. Az Európai Bizottság ugyanakkor egyelőre továbbra is kitart a módszer mellett, és erre a tagállamokat jogszabály is kötelezi. A kérdés tehát az, hogy az áthelyezést ejteni fogják-e, vagy párhuzamosan hajtják majd végre „a hasonlóan gondolkodó országok” által tárgyalt tervvel. A holland vezetők mindenesetre azt mondták, hogy a két folyamat (áthelyezés és áttelepítés) egyidejű lebonyolításának semmi értelme nem lenne, hiszen az egyik illegálisan érkezők áthelyezéséről, a másik legális áttelepítésről szól.
 
A csütörtöki újabb egyeztetés dacára nem valószínű, hogy a nyolc-kilenc országból álló csoport (Ausztria, Németország, Hollandia, Svédország, Finnország, Portugália, Görögország, Luxemburg és eseteg Szlovénia?) már a héten előrukkolna egy javaslattal. Forrásaink ennek időzítését inkább az egy hónap múlva esedékes márciusi EU-csúcs elé várják, annál is inkább, mert a mostani csúcson az EU-brit megállapodáson lesz a fő hangsúly.
 
A „Merkel-Sansom terv” végrehajtására az Európai Stabilitási Kezdeményezés (ESI) egy ötlépcsős operatív tervet vázolt fel még a múlt héten (Az ESI Sansomék kezdeményezését homlokegyenest szembeállítja a szerinte Görögországot egy fallal körülvenni kívánó „Orbán-Cerar tervvel”).
 
Az ESI forgatókönyve szerint első lépésként március 1-jén megkezdődhetnének a transzferek úgy, hogy ettől a dátumtól kezdve hónapokon át minden nap ezer menekült hagyná el repülőgépen Törökországot az EU különböző tagállamaiba. A szakaszolás lehetőséget adna az ujjlenyomatok vételéhez, a regisztrálásukhoz és biztonsági szempontból történő átvizsgálásukhoz is.
 
Második körben Görögországnak biztonságos (harmadik) országként kellene elismernie Törökországot, megteremtve ezzel a jogi alapot a szgeteken partra lépő menedékkérők visszafordításához.
 
Harmadik lépcsőben Görögországnak biztosítania kell, hogy a biztonságos vagy alacsony jóváhagyási rátával érkező országokból (Marokkó, Algéria, Pakisztán) érkezők a görög szigeteken közvetlenül menedékjogért folyamodhatnak; majd néhány napon belül visszaküldi őket Törökországba azon az alapon, hogy egy biztonságos harmadik országból érkeznek. A török hatóságoknak pedig azonnal vissza kell fogadniuk azokat az embereket, akiknek a menedékkérelmét Görögországban elutasították.
 
Negyedik lépésben egy munkacsoportot állítanának fel a hasonlóan gondolkodó országok, Görögország, Törökország és az Európai Bizottság részvételével, és egy különleges megbízottat neveznének ki a csoport élére a terv végrehajtásának nyomon követésére.
 
Ötödik lépés: néhány hétene belül felülvizsgálatot tartanának, miközben Görögország és Törökország elmélyíti az együttműködést. Görögország ettől kezdve valamennyi menedékjogi kérelmet – aminek benyújtója Törökországból érkezik – elutasítana. Mialatt a törökök elkezdik a toloncegyezmény (harmadik ország állampolgárainak) végrehajtását, az Európai Bizottság elindtja a török vízummentesség megadásához szükséges eljárást. Ezze párhuzamosan intenzívebbé válna a menekültek áttelepítése is.

„Reális esélyt láttok arra, hogy az EU-tagállamok egy csoportja tavasszal megállapodást köt Törökországgal egy legális migrációs útvonal megnyitásáról évente néhány százezer menekült számára cserébe minden személynek az azonnali visszavételéért, akik Görögországon keresztül lépnek be” – idézte Diederik Sansomot az ESI.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Orbán a Bírósággal is dacolna a kvótaügyben
  • Macron és a V4-ek: a hangnem változhat, a különbségek fennmaradtak
  • Nem ájult el az EU elsőre May ajánlatától
  • Új lapot nyitottak az európai védelmi együttműködésben
  • Hamleti dilemma előtt a tagállamok a közös pénzügyekben
  • A Bíróságnál nem nyerő a magyar távszerencsejáték-szabályozás
Twitter
Facebook