A Bizottság mozgásba hozta Lengyelország ellen a jogállamisági mechanizmust

Előzetes felmérést és tájékozódást kezd formálisan is az Európai Bizottság a lengyelországi jogállamisági helyzetről. A testület pillanatnyilag „intenzív párbeszédet” indít Varsóval. A fő gondot változatlanul a lengyel alkotmánybíróság összetételének megváltoztatása jelenti.
A hírt bejelentő Frans Timmermans bizottsági alelnök szerint a biztosok testülete „huszonnyolcas körben”, azaz valamennyi tag részvételével döntött. A lépést ugyanakkor úgymond nem úgy kell tekinteni, mint ami eleve szankciók bevezetésére akar kifuttatni egy eljárást, hanem tényszerű felmérésről és tájékozódásról van szó. A testület legközelebb márciusban tűzi majd napirendre a kérdést, miután az Európa Tanács alapjogi kérdésekkel foglalkozó szervezete, a Velencei Bizottság közzé teszi véleményét a lengyelországi alkotmányos helyzetről.

Az első lengyel reagálások, miközben egyfelől arra figyelmeztettek, hogy a Bizottság ezzel a lépésével utat nyitott az előtt, hogy belesodródjon egy alapvetően belpolitikai vitába, másfelő viszont igyekeztek is jó képet vágni ahhoz, hogy Brüsszel voltaképpen nem akar mást, mint megérteni egy helyzetet. „Rutin eljárásról van szó” – vélte Konrad Szymanski európai ügyi miniszter és reményét fejezte ki, hogy az egész rövid úton lezárul majd.

Sajtójelentések ugyanakkor beszámoltak arról is, hogy a biztosok szerdai ülése előtt Beata Szydlo miniszterelnök háromnegyed órás telefonbeszélgetést folytatott Jean-Claude Juncker bizottsági elnökkel, és többen tudni vélik, hogy a lengyel kormányfő igazából a lengyel kérdés napirendre tűzéséről akarta lebeszélni a brüsszeli testület főnökét. Miután ez nem sikerült, a varsói miniszterelnöki szóvivő már úgy fogalmazott, hogy Brüsszelben igazából csak „több információt szeretnének kapni” bizonyos lengyelország döntések kapcsán.

Ez az első alkalom, hogy a Bizottság alkalmazni kezdi az eredetileg még a Barroso-bizottság által 2014 márciusában ismertetett testületi jogállamisági mechanizmust. Szakértők siettek hangsúlyozni, hogy mindez nem azonos a tagországok tanácsának egyetértésével indítható – elviekben akár szankciónak (így a szavazati jog elvesztésének) a lehetőségét is megnyitó – 7. cikkely szerinti jogállamisági eljárással.

2014 márciusába José Manuel Barroso akkori bizottsági elnök és igazságügyi biztosa, Vivien Reding a mechanizmus bemutatásakor azzal érvelte, hogy az új eszköz lehetőséget ad az Európai Bizottságnak arra, hogy még korai szakaszban beavatkozzon, amikor egy tagállamban komoly rendszerszintű problémák jelentkeznek. Ez szerintük az, hogy az úgymond “gyanúba kerülő” tagállammal együttműködve találjanak megoldást olyan potenciális jogállami problémákra, amelyek elmérgesedhetnek, és a 7-ik cikk szerinti eljárás elindítását vonhatják maguk után.

Az eljárási szabályok szerint első lépcsőben az Európai Bizottság széles körű tájékozódás után felméri, hogy valóban rendszerszintű kockázatok érik-e az adott tagországban a jogállamiságot. Ha erre a következtetésre jut, akkor párbeszédet kezdeményez az érintett országgal egy „jogállamisági vélemény” kiküldésével, ami figyelmeztetéssel ér fel a tagállam felé. A figyelmeztetés címzettjének lehetősége lesz kimerítő választ adni a véleményre.



A Bizottság második körben, ha a problémát kielégítően nem orvosolták, „egy jogállamisági ajánlással” fordul a tagállamhoz. Ebben felszólítja a kormányt, hogy meghatározott időn belül orvosolja a problémákat és tájékoztassa a Bizottságot a konkrét lépésekről.

A testület a harmadik szakaszban nyomon követi, hogy a tagállam megfelelt-e az ajánlásnak. Ha az előírt határidőn belül nem találja kielégítőnek a választ, a Bizottság segítségül hívhatja az EU-szerződés 7-ik cikkében rögzített mechanizmusok valamelyikét, illetve formálisan kezdeményezheti a tagországok tanácsánál magának a 7. cikkely szerinti eljárás megindítását. Mindez azonba a tagállamokat még mindig nem kötelezi arra, hogy tényleges sort is kerítsenek erre.

A mostani lengyel-vitát – amit zárt ajtók mögött folytattak le a biztosok – a megelőző órákban-napokban számos indulatos nyilatkozat, levél, és egyéb megnyilvánulás előzte meg, lengyel kormányzati olalról ugyanúgy, mint az országot bírálók részéről (ld. külön anyagunkat).

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Orbán a Bírósággal is dacolna a kvótaügyben
  • Macron és a V4-ek: a hangnem változhat, a különbségek fennmaradtak
  • Nem ájult el az EU elsőre May ajánlatától
  • Új lapot nyitottak az európai védelmi együttműködésben
  • Hamleti dilemma előtt a tagállamok a közös pénzügyekben
  • A Bíróságnál nem nyerő a magyar távszerencsejáték-szabályozás
Twitter
Facebook