Devizahitel: pert vesztett az Erste-ügyben az adós

Brüsszel, 2015. október 1.
címkék
Devizahiteles ügyben hozott ítéletet csütörtökön az Európai Bíróság, törvényesnek ismerve el végrehajtási záradék kibocsátását még azt megelőzően, hogy megvizsgálták volna a kölcsönszerződés esetleges tisztességtelen mivoltát.
Az úgynevezett Erste-ügy előzménye, hogy 2007 decemberében egy magánszemély svájci frank alapú devizahitel-szerződést kötött az Erste Bankkal. Az adós a kölcsönszerződés alapján közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amelynek értelmében a bank vele szemben nemfizetés esetén közvetlenül a közjegyzőtől kérhette ún. végrehajtási záradék kibocsátását, amellyel bírósági eljárás nélkül megindítható az adós ellen a végrehajtás. Miután az adós a fizetési kötelezettségének nem tett eleget, a bank kérte a végrehatási záradék kibocsátását, aminek a közjegyző eleget is tett.

Az adós azonban bírósági úton vitatja a végrehajtási záradék kibocsátásának jogszerűségét, mivel álláspontja szerint a közjegyző megsértette a fogyasztóvédelemre vonatkozó uniós szabályokat azzal, hogy elmulasztotta annak megvizsgálását, hogy a kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.

Az ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezi a Bíróságtól, hogy a közjegyző eljárása, illetve az annak alapjául szolgáló az a magyar szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy az adós ellen a kölcsönszerződés bírósági felülvizsgálatának bevárása nélkül végrehajtás induljon, összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal.

Csütörtöki ítéletében a luxembourgi testület most kifejtette: a magyar jog a jelen ügy körülményeihez hasonló helyzetben a fogyasztó számára lehetővé teszi, hogy a szerződés érvényességét vitató keresetet nyújtson be, vagy pert indítson a végrehajtás megszüntetésére vagy korlátozására. Az, hogy a fogyasztó csak akkor hivatkozhat a tisztességtelen feltételekkel szembeni jogszabályi védelemre, ha bírósági eljárást indít, önmagában nem tekinthető az irányelvvel ellentétes helyzetnek.

Indoklásában a Bíróság emlékeztetett arra is, hogy a fogyasztói szerződések tisztességtelen jellegének hivatalból történő értékelésével kapcsolatos ítélkezési gyakorlata a bírósági funkciók gyakorlásának sajátos keretébe illeszkedik, és - tekintettel a bírósági és a közjegyzői funkciók közötti alapvető különbségekre - a közjegyzőkre nem vonatkozhat. Emellett maga az irányelv sem tartalmaz rendelkezést azon szereppel kapcsolatban, amelyet a közjegyző a tisztességtelen szerződési feltételek vizsgálatával kapcsolatban elláthatna, vagy el kellene látnia

A fentiekre tekintettel a Bíróság kimondta, hogy az irányelvvel nem ellentétes az a magyar szabályozás, amely egy eladó - vagy szolgáltató - és egy fogyasztó közötti szerződést elkészítő közjegyző számára anélkül teszi lehetővé, hogy az említett közokiratot végrehajtási záradékkal lássa el, hogy az előtte folyó eljárásokban sor kerülhetne az említett szerződés tisztességtelen jellegének vizsgálatára.

Eddigi hozzászólások (0)

Twitter
Facebook