Brüsszel belekötött a magyar energiaszabályozásba

Brüsszel, 2015. február 27. | Gyévai Zoltán
Felszólító levél kiküldésével kötelezettségszegési eljárást indított pénteken az Európai Bizottság Magyarország ellen, mert meggyőződése, hogy a hazai energiaszabályozás több ponton is összeegyeztethetetlen a belső energiapiaci előírásokkal. A most indult eljárásnak nincs köze az árszabályozáshoz és így a rezsicsökkentéshez sem.
Kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen a hazai energiaszabályozás több elemének az uniós szabályokkal való összeférhetetlensége miatt. Az Európai Bizottság az eljárás első lépcsőjeként pénteken hivatalos felszólító levelet küldött Budapestnek.

A hivatalos felszólító levél kiküldéséről szóló információt Anna-Kaisa Itkonen,a Bizottság energiapolitikai szóvivője megerősítette a BruxInfónak. Itkonen ugyanakkor nem kívánt további részleteket elárulni a levél tartalmáról és az eljárás elindításának okairól sem.

A kötelezettségszegési eljárás előzményeként Brüsszel még 2013 augusztusában kezdett egyeztetést (úgynevezett előzetes eljárás keretében) a magyar hatóságokkal több szabályozási kérdésben, a hálózati tarifák szerkezetétől kezdve a szabályozó hatóság függetlenségén át az ausztriai Baumgartent Magyarországgal összekötő gázvezeték határkeresztező kapacitásainak – a Bizottság szerint – diszkriminatív elosztási gyakorlatáig.

Mivel a konzultációk és az egymást követő levélváltások az elmúlt másfél évben nem vezettek eredményre, a testület most úgy döntött, hogy elindítja a formális eljárást.

A Bizottság értesülésünk szerint nem csak Magyarországgal szemben lépett: több másik tagállam (Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország) is felszólító levelet kapott pénteken a harmadik energiapiaci csomag egyes szabályainak való nem megfelelés miatt.

Brüsszel 2014-ben hasonló okokból Belgiummal és Luxemburggal szemben is elindította a kötelezettségszegési eljárást, tehát eddig már 7 ország került célkeresztbe.

Mielőtt még bárki is félreértené: az eljárásnak nincs köze a hatósági árszabályozáshoz, így a rezsicsökkentéshez sem.

A Bizottság figyelmét felkeltő témák esetében egytől-egyig olyan szabályozási kérdésekről van szó, amelyek kapcsán a 2011 márciusában hatályba lépett harmadik energiapiaci liberalizációs csomag rendelkezései mérvadók.

A Bizottságnak - a BruxInfo értesülései szerint - először is a hálózati tarifarendszerrel van problémája, amely meglátása szerint az uniós szabályokkal ellentétben egyes fogyasztói csoportokat előnyben részesít másokkal szemben. Brüsszel konkrétan azt kifogásolja, hogy a háztartások és a közületek számára a nagy nyomású gázhálózat használatáért felszámított díjak alacsonyabbak, mint más fogyasztói kör számára.

Ez a gyakorlatban azt eredményezi, hogy ugyanazért a szolgáltatásért két külön díjat számítanak fel, ami a diszkriminációmentesség elvével ütközhet. Ez ugyanis azt jelenti, hogy részben az egyik fogyasztói csoporttal fizettetik meg egy másik fogyasztói csoport költségeit.

A Bizottság egy másik kifogása, hogy a magyar szabályok – szerinte - túlságosan leszűkítő módon határozzák meg azokat a költségeket, amelyeket a hálózatot tulajdonló cégek átháríthatnak a hálózatok használóira. A Bizottság szerint például a szolgáltatóknak nem lehetne megtiltani azt, hogy az áraikba beépítsék annak a különleges illetéknek a költségeit, amelyeket az általuk birtokolt hálózat hossza alapján kell befizetniük a központi költségvetésbe. De, az említett cégek az általuk befizetett banki tranzakciós adó jelentette költséget sem építhetik be például a tarifáikba.

Brüsszeli források korábban úgy nyilatkoztak, hogy a hatályos uniós szabályozás értelmében a hálózati cégek be kell, hogy tudják építeni költségeiket a díjaikba, feltéve, hogy ezek a költségek nem a rossz hatékonyságú működésből származnak.

További aggodalom tárgya, hogy a Közműszabályozási Hivatal (korábbi Energia Hivatal) nem jogosult önállóan meghatározni a tarifák kiszámításának szabályait. Ez ugyanis jelenleg minisztériumi hatáskörben van. Ez pedig a Bizottság meglátása szerint alááshatja a szabályozóhatóság függetlenségét, ami a harmadik energiacsomag egyik sarkalatos pontja.

Másfelől Brüsszel amiatt is aggódik, hogy a hazai energiaszabályozó hatóság törvényerejű rendeleteket adhat ki, ami jelentősen megnehezíti a piaci szereplők ahhoz való jogát, hogy független bíróság előtt fellebbezzék meg a hatóságok döntéseit. Márpedig törvényerejű rendeletek esetén a panaszosok legfeljebb az Alkotmánybírósághoz fordulhatnak, ami a Bizottság félelmei szerint kevésbé hatékony módja a jogorvoslatnak.

A testület végül azzal sem ért egyet, hogy a magyar állam soron kívüli hozzáférést biztosít az MVM-nek és az E.On-nak a Magyarországot az ausztriai Baumgartennel összekötő gázvezeték (HAG) határkeresztező kapacitásához. Az intézkedés révén a két cég könnyebben és gyorsabban hozzáférhet a határkeresztező kapacitáshoz, hogy feltöltse stratégiai gázkészleteit, és így olcsóbb áron kínálja a gázt a háztartásoknak.

A harmadik energiacsomag értelmében ugyanakkor a határkeresztező kapacitásokat olyan árveréseken kell értékesíteni, amelyekhez minden érdeklődőnek azonos feltételek mellett van hozzáférése – mutatnak rá a témát jól ismerő források. A Bizottság úgy tudja, hogy a kifogásolt gyakorlat még mindig érvényben van a HAG-on.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • A brit referendum következményeit mérlegeli az EU
  • Két tárgyalás lesz párhuzamosan az EU és az Egyesült Királyság között
  • A brit válókereset benyújtását sürgeti az EU
  • Az európai ügyi miniszterek is gyors eljárást szeretnének
  • Lord Hill lemondott a biztosi posztjáról
  • Tanácsi megállapodás az adóelkerülés elleni csomagról
Twitter
Facebook