Görögországban alakulhat az EU első "protest kormánya"

Brüsszel, 2015. január 26.
Az Európai Néppárt (EPP) aggódó, a Szocialisták és Demokraták frakciója üdvözlő nyilatkozatban reagált a görög radikális baloldal nem várt mértékű – a szavazatok felének összeszámlálásakor az abszolút többségtől már csak három képviselői hellyel elmaradó – győzelmére.
A görög oligarchia és a politikai elitek vereségeként értékelte Alekszisz Ciprász a pártja győzelmét, amellyel szerinte a „nép a katasztrófa memoranduma felett mondott ítéletet". Mint fogalmazott, az új görög kormány előtt "hatalmas lehetőség" nyílik, hogy „új kezdetet” ajánljon Görögország és Európa számára. Sietett leszögezni ugyanakkor azt is, hogy „az új kormány kész lesz együttműködni és tárgyalni partnereivel egy új fenntartható megoldás érdekében”.

Éjfélig a szavazatok felét számolták össze, és eszerint a Ciprász-vezette Sziriza 148 képviselői helyre számíthatott az új görög törvényhozásban, miközben az abszolút többséghez 151 képviselő kell. Ha ettől továbbra is elmaradnak, a görög elnök három napos mandátumot ad majd Ciprásznak – mint a választásokon első helyen végzett politikai formáció vezetőjének – kormányzó képes koalíció létrehozására. Ha kudarcot vall, a megbízatás újabb 3-3 napra a voksolás további helyezetteire száll (második helyen az eddigi koalíciót vezető Új Demokrácia végzett, a késő esti számláláskor 78 parlamenti hellyel, míg éjfélkor még az Arany Hajnal nevű újfasiszta mozgalom állt a harmadik helyen 17 képviselővel).

Ciprász már korábban jelezte, hogy pártja a Görög Kommunista Pártot tekintené „természetes szövetségesének”, ám az utóbbinak sztálinista vezetése egyelőre hallani sem akart semmilyen jövőbeni együttműködésről. A konzervatív Új Demokrácia a Sziriza számára szóba sem jöhet, és sokak szerint nem számít szalonképesnek a Sziriza-vezetők többségének szemében az eddigi kisebbségi koalíciós partner – korábbi kormánypárt – PASOK (görög szocialisták) sem, a „Trojka-diktátum” elfogadása miatt.

A legvalószínűbb partnerként szakértők a közelmúltban alakult új politikai mozgalmat, a To Potami-t (a "Folyó" pártját) tekintik. Ez utóbbi kapcsán jegyezte meg George Pagulatosz, az Athéni Gazdasági Egyetem professzora, hogy valószínűleg Ciprásznak is az lenne jobb, ha – csak hajszál híján is, de – koalícióra kényszerülne például a To Potamival, mert így (koalíciós egyezkedési kényszerre hivatkozva) könnyebben visszaléphetne a valóságban nehezen tartható választási ígéretektől.

A Sziriza választási győzelme sokak szerint nem csak azért számít vízválasztónak az európai politikában, mert Ciprászék az eurót is könnyen bajba sodorható módon az addigi adósságtörlesztési kötelezettségek felmondásával is fenyegetőztek, hanem mert révükön a válság kirobbanása óta első alkalommal emelkedhet kormányzati pozícióba egy élesen megszorítás-ellenes "protest párt".

Manfred Weber, a jobbközép EPP frakcióvezetője a Sziriza győzelméről szóló hírekre azzal reagált, hogy „Görögországnak folytatnia kell a reformok útját”, és hogy „hamarosan nyilvánvalóvá válik majd, hogy Ciprász üres ígéreteket tett”. Majd még hozzátette: „Európa kész szolidaritást mutatni Görögországgal, ha a megállapodások szerinti kötelezettségvállalásokat tiszteletben tartják”.

A német Weber nyilatkozata kapcsán megfigyelők emlékeztettek, hogy Berlinben hetek óta növekvő idegességgel figyelték a görög választási kampányt, és az előrejelzések alakulását. Wolfgang Schauble pénzügyminiszter már jó előre leszögezte, hogy a görög adósság leírásának lehetősége „szóba sem jöhet”, a német jegybank elnöke, Jens Weidmann pedig arra intette Ciprászt, hogy ne ragadtassa magát olyan ígéretekre a választási kampányban, amiket nem tud teljesíteni.

A vonatkozó német álláspontot egyébként visszatérő felmérések szerint széles egyetértés övezi a német közvéleményben is, ahol – a pénteki Financial Times idézte a német ARD legfrissebb felmérését – a megkérdezettek 68 százaléka ellenzett bármilyen görög adósságelengedést, és 61 százalék úgy vélte, hogy ha az új görög kormány megtagadja kötelezettségeit, akkor ki kell lépnie az euróból.

Ciprászék győzelmének hírére Carl Bildt, korábbi svéd miniszterelnök és külügyminiszter mindenesetre úgy fogalmazott vasárnap esti twitterjében, hogy „Sziriza megnyerte a választásokat azon ígérettel, hogy a többi euró-ország adófizetői még többet fizetnek majd nekik. Nagyon merész.”

Bildt üzenete perceken belül vitriolos hangvételű, élesen elutasító reakciókat generált a twitterrel üzenők körében - miként elsöprő többségében élesen kritikus, támadó hangú válasz-lavinát váltott ki Weber fentebb idézett nyilatkozata is -, és távolról sem csak görög forrásokból. Minden esetben „északi”, „német”, vagy csak egyszerűen „európai diktátumot”, a görög nép kizsigerelését, és gazdasági zsákutcát vetve a „Weber-félék” szemére.

Bizonyos szempontból szintén a Webberéket elutasítókkal szimpatizált az olasz Gianni Pittella (az EP Szocialisták&Demokraták pártcsoportjának elnöke) nyilatkozata is, amelyben Pittella leszögezte: „A görög nép egyértelműen a Trojka által diktált és rájuk kényszerített megszorítások megszüntetésére szavazott”, és „arra kéri az új kormányt”, hogy „nagyobb szociális igazságosságot” teremtsen. „A görög adósságállomány újratárgyalását, különösen a lejárati feltételek kitolását immár nem lehet tabunak tekinteni” – hangsúlyozta üzenetében az EP balközép frakciójának olasz feje, aki szerint „itt az idő, hogy gazdasági növekedésbe invesztáljunk”, a „görög nép akaratát” pedig úgymond „valamennyi EU-intézménynek és tagállamnak tiszteletben kell tartania”.

Szakértők emlékeztetnek, hogy Ciprász az elmúlt hetekben, hónapokban – bizonyos szempontból években - számos ígéretet tett, ám ezek hangvétele az előző (2012-es) választási kampányhoz képest sokat szelídült. Kezdetben a hajdani ifjúkommunistából a Sziriza megteremtőjévé avanzsált fiatal politikus valamennyi Trojka-megállapodás azonnali felmondását kilátásba helyezte. Az utóbbi időben már inkább a feltételek újratárgyalásáról beszélt, igaz, ennek lehetséges-szükséges részeként jelölve meg a görög államadósság részleges elengedését is. Ciprász kívánságlistáján szerepelt továbbá a törlesztések kezdőidőpontjának az elhalasztása, valamint az, hogy az EU ne számítsa bele az állami beruházásokat a költségvetési hiány meghatározásakor.

Emellett „igazságos adórendszert” ígértek a választóknak, így egyebek között adómentességet helyeztek kilátásba az adott évben megkeresett „első 12 ezer euró” után, és csak a további jövedelem generálna adóterheket, miközben a minimálbért 580 euróról 751 euróra növelnék általános hatállyal.

Mindezekről állapította meg a brit Financial Times pénteki rövid elemzése, hogy aligha lehet összeegyeztetni a görög megszorítási program – Ciprászék által kilátásba helyezett - ejtését, az adóterhek csökkentését, valamint a szociális kiadások növelését, főként, ha megállapodás híján közben az ország elveszti addigi külső finanszírozóit.

Görögország már jelenleg is – a korábbi két „görög-csomagnak” köszönhetően – igen hosszú futamidőre (30 évre) elhúzva kell csak, hogy visszafizesse tartozásait, még hozzá jóval kisebb adósságszolgálatot fizetve, mint például Olaszország vagy Írország. De azért így is esedékes például idén két, egyeként 3,3 milliárdos törlesztés, az egyik júliusban, a másik augusztusban. Ha ezeket Athén nem teljesíti, végkép befagyhatnak minden külső hitelezői forrásai.

A görög adósságállomány jelenleg 317 milliárd eurót tesz ki, ebből egyebek között 60 százalékkal részesednek az euró-zóna országai, 10 százalékkal az IMF, 6 százalékkal az Európai Központi Bank, 3 százalékkal a görög kereskedelmi bankok (forrás: Open Europe).

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Egy hónap bemelegítés a Brexit-tárgyalások előtt
  • Az EU és Ankara is átértékelheti a török tagságot
  • Timmermans a tagországoktól várja a cselekvést lengyel-ügyben
  • Nagyobb átláthatóság a kormányközi gázmegállapodások körül
  • A dogmatizmustól óv az EP a kohéziós politikában
  • Hatvan gyertya az Európai Szociális Alap "tortáján"
Twitter
Facebook