Új eszköz a jogállami fenyegetések ellen

Brüsszel, 2014. március 11.
A jogállamiságot az EU-tagállamokban érő rendszerszintű fenyegetések kezelésére hivatott új keretet fogadott el kedden az Európai Bizottság. Az új, három szakaszból álló eljárás Brüsszel szerint kiszámítható keretet teremtene a jogállamiságot veszélyeztető problémák korai kiszűrésére és megoldására, még mielőtt az „atombombának” is nevezett 7-ik cikk szerinti eljáráshoz folyamodnának a renitens tagállamokkal szemben.
A szórványos intézményi és tagállami igényekre reagálva az Európai Bizottság kedden egy olyan új keretet fogadott el, ami meggyőződése szerint a jövőben alkalmas lehet a jogállamiságot az uniós tagállamokban érő fenyegetések hatékonyabb kezelésére. Az új „jogállamisági keret” Brüsszel szándékai szerint kitöltené azt az űrt, ami az uniós jogszabályok megsértésekor indított kötelezettségszegési eljárások és a brüsszeli zsargonban „atombombának” is nevezett, végső esetben a tagállam szavazati jogának felfüggesztését is lehetővé tévő EU-szerződés 7-ik cikk szerinti eljárás közötti mezőben húzódik.

Az új mechanizmust ennek megfelelően csak akkor hívnák segítségül, ha a jogállamiságot (a tagállami intézmények stabil és normális működését veszélybe sodró) rendszerszintű fenyegetések érik, nem pedig olyan különálló esetekben, amikor egyik vagy másik alapjog sérül a tagállamokban. (Ilyen esetekben továbbra is az eddig is bevált kötelezettségszegési eljárás állna rendelkezésre akkor, ha konkrét uniós jogszabály megsértése merül fel).

Az új eszköz lehetőséget adna az Európai Bizottságnak arra, hogy még korai szakaszban beavatkozzon, amikor egy tagállamban komoly rendszerszintű problémák jelentkeznek, és intenzív párbeszéddel győzze meg és térítse helyes útra az érintett országot. Ha a párbeszéd mégsem vezetne eredményre, az EU-szerződés 7-ik cikke szerinti eljárás még mindig kéznél lenne a kihívás kezelésére.

„Az Európai Unió az elmúlt években szembekerült ilyen szituációkkal. És valahányszor az egyik tagállamunkban fenyegetés vagy potenciális fenyegetés érte a jogállamot, minden intézmény a Bizottsághoz fordult, hogy lépjen. A Bizottság volt a szemükben az az intézmény, amely képes jogi, objektív és politikamentes megközelítést alkalmazni, a politikai meggyőzés és a szerződés jogi eszközeinek a felhasználásával. A ma bemutatott új keret ezt a tapasztalatot konszolidálja” – jelentette ki José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.

Barroso sajtóértekezletén egy újságírói kérdésre a személy megnevezése nélkül emlékeztetett rá, hogy az Európai Tanács egyik korábbi ülésén az egyik ország miniszterelnöke (egyébként Orbán Viktorról van szó – a szerk.) közölte, hogy senkitől nem fogadja el, egyedül a Bizottságtól, illetve, ha vele nem ért egyet az Európai Bíróságtól, hogy mit kell tennie.

Ugyancsak egy kérdésre válaszolva Viviane Reding igazságügyi biztos az alkotmánybíróság hatásköreinek aláásására irányuló kísérletet és az igazságszolgáltatás függetlenségének veszélybe sodrását nevezte olyan eseményeknek, amelyek kimerítik a jogállamiság rendszerszintű fenyegetésének fogalmát. Hozzátette, hogy az előbbire volt példa Romániában, az utóbbira pedig Magyarországon.

Reding hangsúlyozta, hogy a mostani Bizottságnak megfelelő mechanizmus híján élénk fantáziával kellett rendelkeznie az elmúlt évek jogállami válságainak a kezeléséhez. Hozzátette, hogy a következő testületnek hasonló kihívások esetén már nem kell majd improvizálnia és gyorsabban is tud majd közbeavatkozni.

A most elfogadott jogállami mechanizmus alkalmazásához Brüsszel szerint nincs szükség az érvényes EU-szerződés módosítására, és a Bizottság nem vindikál a maga számára új hatásköröket, ehelyett átláthatóvá teszi, hogyan gyakorolja szerepét a jelenlegi szerződés keretei között.

Az új jogállamisági keret célja tehát az, hogy a gyanúba kerülő tagállammal együttműködve találjanak megoldást olyan potenciális jogállami problémákra, amelyek elmérgesedhetnek és a 7-ik cikk szerinti eljárás elindítását vonhatják maguk után. Reding alelnök szerint nem másról van szó, mint arról, hogy egy „7-ik cikket megelőző eljárás” venné kezdetét, ha egyértelmű jeleit látnák annak, hogy a jogállamiság rendszerszintű fenyegetésnek van kitéve.

Ha ez lenne a helyzet, akkor egy háromlépcsős eljárás venné kezdetét.

Első lépcsőben az Európai Bizottság széles körű tájékozódás után felmérné, hogy valóban rendszerszintű kockázatok érik-e egy tagállamban a jogállamiságot. Ha erre a következtetésre jut, akkor párbeszédet fog kezdeményezni az érintett tagországgal egy „jogállamisági vélemény” kiküldésével, ami egy figyelmeztetéssel ér fel a tagállam felé. A figyelmeztetés címzettjének lehetősége lesz kimerítő választ adni a véleményre.

A Bizottság második körben, ha csak közben a problémát kielégítően nem orvosolták, „egy jogállamisági ajánlással” fordul a tagállamhoz. Ebben felszólítja a kormányt, hogy meghatározott időn belül orvosolja a problémákat és tájékoztassa a Bizottságot a konkrét lépésekről. A Bizottság nyilvánosságra is hozza majd az ajánlást.

A testület a harmadik szakaszban nyomon fogja követni, hogy a tagállam megfelelt-e az ajánlásnak. Ha az előírt határidőn belül nem találja kielégítőnek a választ, a Bizottság segítségül hívhatja az EU-szerződés 7-ik cikkében rögzített mechanizmusok valamelyikét. Az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy ez a 7-es cikk első paragrafusa lenne-e, ami még nem fenyeget szankciókkal, csak az alapvető jogok súlyos és folytatólagos megsértésének a veszélyét állapítja meg, vagy az ezen továbblépő második paragrafus.

Barroso és Reding is hangsúlyozták, hogy az új keret egyik kőbe vésett alapelve a tagállamok közötti egyenlőség elve, ami azt jelenti, hogy a mechanizmust ugyanúgy alkalmaznák mindenkire, függetlenül attól, hogy kicsi vagy nagy, régi vagy új, északi vagy déli országról van szó.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Csak a komoly érdeklődők előtt lesz nyitva az eurócsatlakozási alap
  • Budapest nem harapott rá Juncker eurócsalijára
  • Az EU-nak is fejfájást okozhat a katalán helyzet elmérgesedése
  • Van Rompuy: az EU-funkciók összevonása zavart kelthet
  • Ellenzéke nem veszi készpénznek Putyin újraválasztását
  • Védelmi vonalat épít ki az EU a kibertámadások ellen
Twitter
Facebook