Barroso lehűti a skót tagsági reményeket

Brüsszel, 2014. február 16.
Több más európai uniós tisztviselő után a hétvégén José Manuel Barroso is óva intette Skóciát attól, hogy amennyiben a függetlenné válás győzedelmeskedne a szeptember 18-i népszavazáson, a tartomány automatikus uniós tagságra számítson.
Az Európai Bizottság elnöke, aki a hétvégén nagy-britanniai látogatáson igyekezett javítani valamelyest az utóbbi hónapokban látványos konfliktusokkal terhelt London-Brüsszel viszonyon, a BBC vasárnapi műsorában nyilatkozva beszélt a skót népszavazás következményeiről. Szokatlanul szókimondó megfogalmazása szerint nagyon „nehéz, majdnem lehetetlen” lesz a függetlenné vált Skóciának az Európai Unióhoz csatlakoznia.

Barroso érvelése ugyanakkor láthatóan kerülte annak egyértelmű tisztázását, vajon egy kiváló országrész tisztán jogi szempontból milyen pozícióból indulhat uniós tagságának megőrzéséért. A Bizottság elnöke ehelyett arra az akadályra helyezte a hangsúlyt, amit véleménye szerint a már bennlévő többi tagállam fog nagy valószínűséggel gördíteni a skót tagsági aspirációk elé.

Barroso ennek kapcsán mindenekelőtt Spanyolországot nevezte meg potenciális „probléma forrásaként”, és emlékeztetett arra, hogy Madrid mindmáig elzárkózott még attól is, hogy elismerje Koszovó függetlenségét.

Skót részről persze azonnal felemlegették, hogy a jelenlegi spanyol kormány több ízben is megerősítette: „teljesen különböző” ügynek tekinti a skót, és például a spanyol földön formálódó katalán függetlenedési szándékokat. „A spanyol külügyminiszter már kijelentette”, hogy amennyiben a skót függetlenségre rendezett formában, a Londonnal történt megállapodás alapján kerül sor, úgy Madridnak „nincs semmi hozzáfűznivalója az ügyhöz” – emlékeztetett José-Manuel Garcia Margallo szavaira Barroso kijelentésére válaszul John Swinney, a skót kormány pénzügyminisztere.

Valójában a független Skócia uniós tagsága kapcsán kezdettől fogva a körül folyik egyre élesebb jogi vita, hogy vajon a tartomány mikortól, és milyen formában folyamodhat tagsága megőrzéséért. Amennyiben ugyanis a szeptemberi népszavazás támogatja az elszakadást, ennek bekövetkeztére formálisan csak 2016 márciusban kerülne sor a skót tervek szerint.

A többféle jogi választ kapott kérdés ennek kapcsán, hogy Edinburgh megkezdheti-e a taggá válásról folyó egyeztetést Brüsszellel még – kvázi „kivezetés” alatt álló brit tartományként – az unión belülről? (Ez esetben a rendelkezésre álló idő akár elég is lehet, lévén, hogy Skócia jelenleg is az érvényes EU-joganyag alapján funkcionál.) Avagy meg kell várnia, amíg formálisan is függetlenné válik, ezzel mintegy „teljesen utcára kerülve” – Nagy-Britanniából is, és az EU-ból kiválva -, új, önálló entitásként kell megkezdenie a csatlakozási tárgyalást a „benn maradt” EU-huszonnyolcakkal?

Az utóbbi forgatókönyv rengeteg problémát vethet fel, hiszen a jogfolytonosság megszakadásával például 2016-tól megszűnne Skócia jogosultsága a közös agrárpolitika, a kohéziós politika addig folyósított forrásaira és a brit költségvetési visszatérésre is.

Az eddigi EU-intézményi értelmezés többnyire mind abba az irányba húzott, miszerint Skócia nem számíthat a tagsági viszony automatikus megtartására. Minderről először Joaquín Almunia versenyjogi biztos beszélt még tavaly szeptemberben. Igaz, a spanyol biztos akkor alapvetően a katalán függetlenedési törekvésekre válaszul fogalmazott meg uniós álláspontot, ám az abban megfogalmazottakat azóta többen is megerősítették.

Almunia amúgy konkrétan azt mondta: ha egy EU-tagország valamelyik tartománya úgy határoz, hogy elszakad addigi anyagországától, az utóbbi marad az Unió tagja, és a kivált és önállósodott országrész harmadik (külső) országgá válik az EU-hoz képest. Néhány hónappal később Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke, madridi látogatása során lényegében ugyanezeket mondta.

Barroso a vasárnapi londoni nyilatkozatában, a BBC-szerepléről szóló eddig sajtójelentések szerint, a tagsági kérdésnek nem erre, a jogászok által még vitatott vetületére, hanem egyes tagországok várhatóan negatív reakciójára helyezte a hangsúlyt.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook