Moszkva máshogy tárgyalná újra a Déli Áramlatot

Brüsszel, 2014. január 13.
Oroszország EU-nagykövete szerint a Déli Áramlatban érintett hat uniós tagállam Karácsony előtt néhány nappal felhatalmazta az Európai Bizottságot arra, hogy a nevükben tárgyaljon Moszkvával a gázvezetékről aláírt kétoldalú megállapodások módosításáról. Brüsszelben ugyanakkor cáfolták, hogy a Bizottságnak hivatalos felhatalmazása lenne, annál is inkább, mert ehhez a Tanácstól kellene jóváhagyást kapnia.
A Déli Áramlatban érdekelt hat uniós tagállam – köztük Magyarország – decemberben felhatalmazta az Európai Bizottságot, hogy a nevükben újratárgyalja a gázvezetékről aláírt kétoldalú megállapodásokat, amelyek Brüsszel megítélése szerint nem egy pontban összeegyeztethetetlenek az uniós jogszabályokkal – közölte hétfőn Vlagyimír Csizsov, az orosz EU-nagykövet.

A diplomata hozzátette, hogy az orosz fél most az Európai Bizottság megkeresésére vár, és valószínűsítette, hogy Günther Oettinger pénteki moszkvai látogatása lehet erre a kedvező alkalom. Brüsszeli források röviddel később ugyanakkor lényegében cáfolták a nagykövet nyilatkozatát, hangsúlyozva, hogy a Bizottságnak kizárólag a Tanács adhat felhatalmazást arra, hogy a tagállamok nevében tárgyaljon egy harmadik országgal, a jelen esetben Oroszországgal.

Forrásaink szerint mindez nem jelenti azt, hogy Brüsszelnek ne lenne szerepe a gázvezetékről egy sor ország és Moszkva között aláírt kormányközi megállapodás újratárgyalásában. Annál is inkább, mert a Bizottság szólította fel ezeket a tagállamokat a szerződések aggályos pontjainak újratárgyalására, kilátásba helyezve azt, hogy különben kötelezettségszegési eljárások indulhatnak ezen országok ellen.

Az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a hat tagállam (Magyarország, Ausztria, Románia, Bulgária, Görögország és Horvátország) külön-külön fog tárgyalni Moszkvával, de a Bizottsággal előzőleg egyeztetett elvek alapján, vagyis egységes kottából. Úgy tudni, hogy az érintett tagországok képviselői január 15-én, szerdán technikai megbeszélést tartanak a Bizottsággal a tárgyalási stratégia kialakításáról. Oettinger energiapolitikai biztos ezt követően pénteken utazik Moszkvába az illetékes közös EU-orosz energiafórum soron következő ülésére, amelynek margóján vetheti fel a témát orosz tárgyalópartnerének.

Vlagyimir Csizsov a The European Policy Centre (EPC) nevű think tank rendezvényén megerősítette, hogy az orosz kormány kész tárgyalni, de azt is világossá tette, hogy az Európai Bizottság óhajával szemben nem a kétoldalú megállapodásokat kell hozzáigazítani az EU harmadik energiacsomagjához, hanem fordítva, az energiapiaci liberalizációs jogszabályi kereteket kell hozzáigazítani a meglévő szerződésekhez.

Az orosz diplomata megismételte azt a jól ismert érvet, hogy mivel a Déli Áramlat egy határokon átnyúló és nem kizárólag EU-területen megépülő beruházás, ezért nem szabadna a harmadik energiacsomag rendelkezéseit alkalmazni rá. Az Európai Bizottság ugyanakkor továbbra is kitart amellett, hogy az európai szabályokat alkalmazzák, mint minden más, az EU területén épülő gázprojektre. A projektgazda, a Gazprom azonban mind a mai napig nem kérte az ilyen típusú beruházásokhoz a harmadik energiacsomag alól nyújtható mentességet, megfigyelők szerint azért nem, mert ezzel de facto elismerné az EU-s jogi keret fennhatóságát.

A szórványos energiaviták is napirenden lesznek majd a következő EU-orosz csúcson, amit Brüsszelben tartanak január 28-án. Más vitás kérdések, mint az Ukrajna ügyében előállt patthelyzet kezelése mellett. Emlékezetes, hogy Kijev tavaly novemberben néhány nappal a Vilniusi keleti partnerségi csúcs előtt Moszkva nyomására elállt a már közel két éve kitárgyalt „mély és átfogó társulási megállapodás” és az azt kísérő szabadkereskedelmi megállapodás aláírásától. A barátságtalan orosz lépés komoly feszültséget idézett elő az EU és Oroszország között, mindkét fél kölcsönösen azzal vádolva a másikat, hogy megpróbálja a befolyási övezetébe vonni a negyvenmilliós nemzetet.

„Az Eurázsiai Unió (a Moszkva által kezdeményezett alternatív integrációs folyamat – szerk) teljes jogú tagságot ígért Ukrajnának, az Európai Unió tudomásom szerint nem tett ilyet” – bökött egyet oda az orosz nagykövet az európaiaknak, érezhetően azt is nehezményezve, hogy a kijevi tömegdemonstrációk napjaiban több magas rangú európai politikus is elvegyült az ukrán kormány döntése ellen tiltakozó ellenzékiek között.

Csizsov azt bizonygatta, hogy a neki tulajdonított nagyhatalmi politizálás helyett nagyon is praktikus és életszerű megfontolások miatt ellenezte Moszkva az EU-val való ukrán társulás létrejöttét. A nagykövet szerint ugyanis az aláírásra váró egyezmények ugyanis túlmutatnak egy átlagos szabadkereskedelmi megállapodáson, és olyan szabályozói és technikai kérdéseket érintenek, amelyek ukrajnai bevezetése komoly akadályokat támasztana a térség országai közötti együttműködésben.

Példaként említette az autógyártást, emlékeztetve rá, hogy Ukrajna ugyanazokat a műszaki paramétereket alkalmazza jelenleg, mint Oroszország, az uniós autóipari szabványok bevezetése ezért súlyos zavarokat okozna ukrán és orosz oldalon egyaránt. A problematikus területek közé sorolta még a mezőgazdasági termékek kereskedelmét és olyan érzékeny iparágakat is, mint amilyen a hadiipar.

Az orosz EU-nagykövet szerint most megfelelő alkalom nyílik arra, hogy a felek elgondolkozzanak arról, hogyan lépjenek tovább. Azt tartaná a legcélravezetőbbnek, ha a két integrációs folyamat (az európai integráció és az Eurázsiai Unió) között közvetlen kapcsolatot hoznának létre. „Az ajánlatunk az asztalon hever” – tette hozzá, és felhívta a figyelmet arra, hogy Moszkva az EU-tól eltérően pozitívan reagált Viktor Janukovics ukrán elnök háromoldalú tárgyalásokat szorgalmazó javaslatára.

Csizsov nem adott világos választ arra a kérdésre, hogy miként lehetne összehangolni a két, Ukrajna kapcsán egymással konkuráló integrációt, amelyek egymást kizárónak tűnnek. „Minden ország aláírhat szabadkereskedelmi megállapodást egy másik országgal. De, ha vámuniót hozol létre, akkor az egységes tarifát jelent. Senki sem lehet egyszerre tagja két vámuniónak” – vázolta a helyzetet az orosz diplomata. Úgy vélte, hogy évek múltán eljöhet majd az a pillanat, amikor a két integrációs folyamat útjai találkoznak.

Az orosz nagykövet elmondta, hogy jelenleg folyik az Eurázsiai Uniót létrehozó szerződések szövegezése, amit nyáron az aláírás, ősszel pedig a ratifikáció követhet. 2015. január 1-jén pedig létrejöhet az eurázsiai gazdasági unió – szögezte le Vlagyimír Csizsov.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Bulgária menekülne az EU perifériájáról
  • Az orosz beavatkozástól féltik Európát a képviselők
  • Az EU hagyna még egy kiskaput a briteknek
  • Végleges az alku a tagállami klímaerőfeszítések megoszlásáról
  • Határt szabna a műanyag-hulladékoknak az új EU-stratégia
  • Megkezdődött a göteborgi csúcs oktatási programjának végrehajtása
Twitter
Facebook