Hétfőn is a médiatörvény lesz a téma az EP-ben

Brüsszel, 2013. január 18.
A magyar médiaszabályozásról készített új munkadokumentumot vitatja meg hétfői ülésén az Európai Parlament bel- és igazságügyi szakbizottsága. Az igazságügyi és az alapjogi jelentés után ez már a harmadik értékelés, ami az alapját képezheti a jövőben Magyarországról készítendő európai parlamenti állásfoglalásnak. A kormány hajlandó további módosításokra.
Az elmúlt években többször is módosított magyar médiszabályozást vitatja meg hétfői ülésén az Európai Parlament bel- és igazságügyi szakbizottsága (LIBE). A képviselői vita alapja az a munkadokumentum lesz, amelyet – főként az Európa Tanács és az EBESZ véleménye alapján – az EP jelentéstevői készítettek, és amelyet csütörtökön nyújtottak be a Parlamentnek.
 
Az igazságügyi rendszert felmérő első, és az alapvető jogok magyarországi érvényesülését értékelő második munkadokumentum után ez lesz a harmadik olyan szakértői jelentés, amelynek célja, hogy a segítségével képet kapjanak a LIBE tagjai a magyarországi állapotokról, és ezek alapján elkészülhessen a jövőben a Magyarországról szóló EP-határozat.
 
A médiaszabályozásról szóló munkadokumentum – ahogyan a korábbi kettő is – nem tartalmaz önálló megállapítást, nem von le következtetéseket, és nem is fogalmaz meg ajánlásokat Magyarország számára, pusztán a korábban már napvilágot látott, főleg az Európa Tanács és az EBESZ szakértői által megfogalmazott véleményeket foglalja össze.
 
Mindent összevetve a munkadokumentum megállapítja, hogy a kezdeti (2010 vége óta meglévő) aggályok jelentős részét az elmúlt hónapokban orvosolni tudta a magyar Országgyűlés. Hosszasan sorolják a szerzők, hogy a magyar törvényhozás hogyan módosította a kérdéses jogszabályokat az Európai Bizottság kezdeti aggályai, a nemzetközi kritikák, valamint az Alkotmánybíróság 2011 decemberi ítélete nyomán, amelyben alaptörvénybe ütközőnek találta a médiatörvény több pontját is.
 
Ezek szerint elfogadhatóbb lett a jogszabály az információforrások védelme, a médiumok regisztrációs kötelezettsége, valamint az új médiahatóság adathozzáférési joga kapcsán.
 
Felhívja ugyanakkor a figyelmet az Európai Parlament arra, hogy számos korábbi aggályt nem orvosolt még a magyar kormány. „A legutóbbi, 2012-es módosítások után is alapvető problémák maradtak a médiaszabályozásban” – olvasható a jelentésben. Ezek közé tartozik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács elnökének és tagjainak kijelölése és megválasztása; az elektronikus média működésével kapcsolatos túl széles jogkörök; a kiszabható büntetések túlzott mértéke; valamint a közmédia-szolgáltatók szerkesztőségi és pénzügyi függetlenségének nem megfelelőnek vélt garanciái.
 
Az EP – idézve korábbi véleményeket – úgy látja, hogy felül kellene vizsgálni a közmédiumok és a felügyelő hatóságok összetételére és jogköreire vonatkozó szabályokat, a hírszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségeket, a tartalomkorlátozást, valamint a regisztrációs kötelezettséget rendező szabályokat. A felülvizsgálat mellett egyes esetekben a szabályok tisztázását, vagy törlését is javasolja az EP.
 
Az Európa Tanács korábbi álláspontját felidézve az EP leszögezi, szét kellene választani egymástól azokat a szabályokat, amelyek megsértésekor a bíróságnak kell eljárnia, illetve azokat, amelyek ügyében a szakhatóságoknak kell fellépniük. Nem kellene külön regisztrációra kötelezni a nyomtatott és az online sajtócégeket.
 
Hosszasan foglalkozik az EP a médiahatóság függetlenségének kérdésével. Leszögezi: a médiairányítási és –felügyeleti rendszernek elszámoltathatónak és politikai behatásoktól függetlennek kell lennie. További módosításokat kér az Európai Parlament a kormánytól „a hatóság tagjainak kinevezése kapcsán”. A kijelölési és kinevezési eljárást módosítani kell, hogy biztosítani lehessen a teljes függetlenséget, hogy a politika ne utasíthassa a médiaszolgáltatókat és a hatóságot bizonyos ügyekben, és hogy ne lehessen esetleges elbocsátásokkal politikai nyomást gyakorolni.
 
Kifogásolja az Európai Parlament a Magyar Távirati Iroda közmédián belüli kizárólagos hírszolgáltatási jogosítványát. Az, hogy a jogszabályok kötelezik a közmédiumokat az MTI híreinek átvételére, „indokolatlan és méltánytalan korlátozást jelent a hírszolgáltatás sokszínűségére nézve, ezért törölni kellene ezt”.
 
Lassan egy éve, hogy az Európai Parlament elkezdte készíteni a Magyarországról szóló jelentését. Az EP 2012. február 16-án elfogadott határozatában kérte fel a bel- és igazságügyi szakbizottságot, hogy alapos feltáró munka után alkosson véleményt a magyarországi jogállamiságról és a közelmúlt jogszabályi változásairól. Mindezt azután, hogy Budapestet komoly kritika érte több nemzetközi és uniós szervezet részéről.
 
Egy EP-képviselőkből álló delegáció tavaly ősszel Budapestre is utazott, ahol személyesen próbáltak tapasztalatot szerezni a magyarországi helyzetről.
 
A BruxInfónak nyilatkozó források nem tudták megmondani, hogy a Magyarországról szóló EP-jelentés mikorra születhet meg, és azt sem, hogy még hány munkadokumentumot fognak készíteni a jelentéstevők.

A kormány hajlandó további módosításokra!
 
A közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken a BruxInfónak elmondta, a magyar kormány hajlandó további módosításokra annak érdekében, hogy a médiaszabályozás megfeleljen a nemzetközi előírásoknak. Navracsics Tibor ugyanakkor jelezte, a kabinet elsősorban az Európa Tanáccsal tárgyal, és vele egyeztet az esetleges szükséges módosításokról.
 
A miniszterelnök-helyettes szerint „már közel a megoldás a médiatörvény ügyében”, vannak technikai jellegű kifogások, és nagyobb ügyek, például a Médiatanács összetétele, illetve vezetőjének hatásköre. Hozzátette, a szakértők tárgyalnak, a kormány pedig minden lehetőséget megvizsgál majd.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook