Politikai alku vethetne véget a kötélhúzásnak Brüsszellel

Fontos útelágazáshoz érkezhet jövő szerdán Brüsszel és a magyar kormány közötti erőpróba, amikor az Európai Bizottság több hazánkat érintő ügyben is politikai döntést hozhat. A Bizottság és az IMF mindaddig nem tér vissza Budapestre, amíg fennmarad a jegybanktörvény körüli jogi bizonytalanság – jelezték kedden bizottsági források.
Újabb fontos mérföldkő lehet az Európai Bizottság és a magyar kormány között hetek óta zajló erőpróbában a biztosi testület idei első, január 11-i ülése, amelyen több magyar vonatkozású ügyben is döntés születhet – értesült kedden a BruxInfo.

A Bizottságnál mostanra vaskos magyar paksaméta állt össze, amit négy dosszié alkot. Ezek: a Viviane Reding állampolgársági jogi biztos által figyelemmel kísért ügyek a bírák nyugdíjazásától kezdve az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszűnéséig; az Olli Rehn reszortjának számító jegybanktörvény és a hazánkkal szemben folyó deficiteljárás következő állomása; végül pedig a tárgyalások esetleges megkezdése a Magyarország által az IMF-től és az EU-tól kért elővigyázatossági hitelmegállapodásról.

A négy dosszié közül háromról (alkotmányhoz kötődő igazságügyi reformok, jegybanktörvény, deficiteljárás) értesülésünk szerint jövő szerdán akár már konkrét lépésekre szánthatja el magát az Európai Bizottság, amely idei első ülésén nagy figyelmet szentel majd a magyar ügyeknek. Szerdára ugyanis várhatóan befejeződnek azok a jogi vizsgálatok, amelyek a fenti kérdéskörökben a közelmúltban elfogadott magyar törvények uniós joggal való összeegyeztethetőségét hivatottak megállapítani. Brüsszel korábban, a magyar hatóságoknak küldött levelekben komoly aggályainak adott hangot ezzel kapcsolatban. Olivier Bailly szóvivő kedden jelezte, hogy a Bizottság szolgálatai az óév utolsó és az újév első napjaiban időt és fáradtságot nem kímélve tanulmányozták a 2011. végén sorozatban elfogadott magyar törvényeket.

A Bizottság a várhatóan a hét végéig befejeződő jogi vizsgálatok eredményének függvényében legkorábban már szerdán döntést hozhat arról, hogy kötelezettségszegési eljárást indítson-e a december 30-án elfogadott jegybanktörvény miatt. A Bizottság szóvivőjének bejelentése szerint a testület kedden kézhez kapta a december 30-án a parlament által megszavazott törvény végleges szövegét és jelenleg is vizsgálja annak összeegyeztethetőségét az uniós joggal, különös tekintettel arra, hogy a törvény rendelkezései garantálják-e a jegybank függetlenségét. José Manuel Barroso legutóbbi, december 26-i keltezésű levelében értesülésünk szerint már előrevetítette a címzett magyar kormányfőnek, hogy a Bizottság az EU-szerződés 258-as paragrafusa alapján kötelezettségszegési eljárást indíthat hazánkkal szemben. Tudomásunk szerint ez lenne az első eset, hogy Brüsszel eljárást kezdeményez egy tagállammal szemben a jegybank függetlenségére vonatkozó rendelkezések vélt megsértése miatt.

Ugyancsak szerdán tehet javaslatot Olli Rehn gazdasági és pénzügyi biztos a túlzott mértékű hiányról szóló eljárás keretében új lépésekre azon öt uniós tagállam esetében, amelyeket még novemberben figyelmeztetett a Bizottság teendőikre. Egy brüsszeli forrás szerint a Bizottság felszólítására a budapesti kormány ugyan megjelölt új intézkedéseket, de nem mindent. A kérdés most az, hogy Olli Rehn elegendőnek ítéli-e meg az új magyar vállalásokat a 2013-as hiányra vonatkozóan, és ha nem, milyen új intézkedéseket javasol majd a biztosi testületnek és a pénzügyminiszteri tanácsnak a Magyarország ellen folyó eljárásban. Mivel hazánk nem tagja az euróövezetnek, közvetlen pénzügyi szankciók egyelőre nem fenyegetik, negatív vélemény esetén a kormánynak vélhetően új ajánlásoknak kell majd megfelelnie.

A harmadik, bel- és igazságügyi dossziéban pedig Viviane Redingtől várhatók kezdeményezések, ha a legutóbbi magyar levélnek nem sikerül eloszlatnia a szakszolgálatok által megfogalmazott komoly kételyeket.

És bár konkrét döntés nem várható, egy, a fenti dossziék némelyikével szoros összefüggésben lévő negyedik ügy megvitatása is óhatatlanul szóba kerül majd a testület jövő szerdai ülésén: ez pedig az, hogy visszatérjen-e Budapestre a közeljövőben az Európai Bizottság (és az IMF) missziója, amely december közepén éppen a jegybanktörvényen támadt vita miatt távozott idő előtt, az előkészítő egyeztetéseket megszakítva a magyar fővárosból.

„Jelenleg nincs tervbe véve a Bizottság küldöttségének visszatérése Budapestre” – közölte a BruxInfo kérdésére Olivier Bailly. Úgy tudjuk, hogy sem a Bizottság, sem az IMF nem hajlandó addig tárgyalni Magyarországgal a kormány által kért elővigyázatossági (vagy készenléti) hitelkeretről, ameddig a jegybanktörvény körüli jogi bizonytalanságok nem tisztázódnak.

A Bizottság szóvivőjét arról kérdeztük, hogy Brüsszel milyen összefüggést lát a jegybanktörvény és a tárgyalások megkezdése között. Válaszában Olivier Bailly rámutatott, hogy a pénzügyi stabilitás nem csupán pénzügyi támogatásról szól, a kérdésnek jogi dimenziója is van, nevezetesen az, hogy nem merülhetnek fel jogi kételyek a központi bank függetlenségével kapcsolatban. Emlékeztetett rá, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is tagja a jegybankok európai rendszerének. Ha azonban akár egy központi bank döntéseit is befolyásolni képes bármelyik kormány, az már az egész európai rendszer normális működését veszélyezteti. Ezen logika alapján szerinte szoros összefüggés van a jegybanktörvény és a magyar kormány által is elérni kívánt pénzügyi stabilitás között.

Más forrásból úgy tudjuk, hogy Brüsszel elszánta magát arra, hogy mindaddig nem tárgyal Budapesttel, amíg a jegybanktörvény ügyét megnyugtatóan nem rendezik. Ez lehet jogi megoldás (a csak néhány napja elfogadott törvény módosításával), de akár politikai megoldás is, úgy, hogy a magyar vezetők politikai szinten ígéretet tesznek arra, hogy a törvény Magyar Nemzeti Bank függetlenségére veszélyt jelentő rendelkezéseit nem alkalmazzák. Az Európai Központi Bank december 22-i véleménye egyértelműen megjelöli azt a két fő területet, amelyek szerinte a szöveg módosításai után is veszélyeztetik az MNB függetlenségét. Ezek: a Monetáris Tanács tagjai számának a növelése (a jelenlegi hétről 9 tagra nőhet a törvény szerint a létszám, ami minimum öt, maximum kilenc lehet); és az alelnökök számának növelése (a törvény szerint minimum kettő, maximum 3 alelnök lehet) és kinevezésének módja (az új törvényben a kormányfő javasol az elnöknek). Ha tehát a hatóságok a gyakorlatban nem élnek a törvény által létrehozott lehetőséggel, az már egyfajta kiutat jelenthet a mostani helyzetből, miközben párhuzamosan elindulhat a kötelezettségszegési eljárás, ami majd egyszer eredménnyel zárulhat.

A BruxInfónak nyilatkozó források szerint nem kizárt, hogy végül politikai megállapodás keretében vetnek majd véget a magyar kormánnyal fennálló vitának. Brüsszel mindenesetre a vitában nyeregben érzi magát, már csak azért is, mert úgy ítéli meg, hogy Magyarország nehéz gazdasági és pénzügyi helyzete miatt nem lehet érdekelt a helyzet további elmérgesítésében. Úgy tudjuk, hogy Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter január közepén találkozót kért Olli Rehn bizottsági alelnöktől. A miniszter jövő héten elsőként Washingtont keresi fel, ahol az IMF-fel tárgyal.

Olivier Bailly szerdán a Bizottság déli sajtótájékoztatóján visszatért a folyó magyar ügyekre. Hangsúlyozta, hogy a testület teljes mértékben tiszteletben tartja a tagállamok jogát arra, hogy alkotmányukat módosítsák. Ez teljes mértékben az ország népére és intézményeire tartozik - tette hozzá. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nemzeti törvényeknek, az elsődleges (így a sarkalatos törvényeknek) is maradéktalanul összhangban kell lenniük az európai alapértékekkel, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal. Emlékeztetett Barroso bizottsági enlök korábbi nyilatkozatára, miszerint az uniós szerződések tiszteletben tartása még vita tárgyát sem képezheti az EU-n belül.

A továbbiakban megismételte, hogy a Bizottság elnöke és két alelnöke december eleje óta több ízben is a magyar hatóságok értésére adták azzal kapcsolatos aggodalmukat, hogy az év végén elfogadott sarkalatos törvények közül több is összeegyeztethetetlen lehet az uniós joggal. "Az aggályaink nem szűntek meg és mindaddig fenn is maradnak, amíg a Bizottság nem végez az elfogadott törvények jogi vizsgálatával. Ennek alapján fogunk dönteni az esetleges további lépésekről" - szögezte le a szóvivő.

Eddigi hozzászólások (1)

_gyt | 05.05 17:32
A világ minden idők TOP 7 legszexibb embere! http://goo.gl/7SFqMN (7SexyFirstqMeN) Ne tévesszen meg a videó címe, csak azért ez a címe, hogy a YouTube ne tiltsa le videót.

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Megfordíthatja az európai politikai látképet a görög probléma
  • Idén is annyi migráns érkezhet Líbiából, mint 2016-ban
  • Nem sok esélyt adnak Tony Blair EU-tagsági felhívásának
  • Az EP elfogadta álláspontját az ETS reformjáról
  • A regionális kifizetések felgyorsítását sürgetik az EP tagjai
  • Vigyázba állítaná a robotokat az Európai Parlament
Twitter
Facebook