Martonyi: minden európai országnak az EU-ban a helye

Martonyi János külügyi bizottsági meghallgatása előtt nem sokkal fogadta el a testület azt a jelentést, amely Horvátország felkészültségét, és az előtte álló feladatokat összegezte, mindez külön apropót szolgáltatott a külügyminiszter előadásának, amelyben a magyar soros elnökség bővítéssel kapcsolatos elképzeléseit mutatta be a képviselőknek. Martonyi János megismételte, Magyarország szeretné, ha a Horvátországgal folyó csatlakozási tárgyalások még a nyáron lezárulnának. „Ebben az esetben boldogan adnánk át a csatlakozási szerződés aláírási ceremóniájának szervezését a lengyel barátainknak” – mondta a tárcavezető, utalva az év második felében esedékes lengyel elnökségre.

A külügyminiszter széleskörű, minden európai országra kiterjedő bővítésbarát politikát vázolt fel, hangsúlyozva, hogy Európa összes országának helye van az EU-ban, ha teljesítette a csatlakozási feltételeket. A bővítésnek hitelesnek, kiszámíthatónak, és szigorúan a kritériumokon alapulónak kell lennie – tette hozzá.

Törökország csatlakozását is mellszélességgel támogatja Magyarország, a miniszter viszont tisztában van azzal, hogy a tárgyalásokat megfontoltan kell lefolytatni. Martonyi János úgy számol, hogy júniusig akár három, de legalább egy tárgyalási fejezetet meg lehet nyitni (az energia, a közbeszerzések és a szociális ügyek fejezetének valamelyikét). „Törökországnak az EU-ban van a helye” – jelentette ki.

Röviden kitért a többi kandidáló országra is. Izland kapcsán a Tanács várja a nemzeti joganyag átvilágításának eredményét. Bár a szigetország tagja az Európai Gazdasági Térségnek és a Schengen-övezetnek is, több kérdésben (pl. halászati politika) komoly szembenállás figyelhető meg az Európai Unióval.

Macedóniával összefüggésben (amit a külügyminiszter a nemzetközileg használt „Korábbi Jugoszláv Tagköztársaság, Macedónia”-nak nevezett) óvatosan nyilatkozott. Azt mondta, az elnökség bátorítja a görög és a macedón felet a névvita megoldására. Martonyi János üdvözölte a tagjelöltek sorában Montenegrót. Szerinte ha a balkáni ország megfelel bizonyos követelményeknek, akkor elkezdődhetnek a csatlakozási tárgyalások.

Az albániai eseményekkel kapcsolatban Martonyi János azt mondta, az Európai Unió megtette a tőle telhetőt. Jelen pillanatban is Tiranában van az Európai Külügyi Szolgálat delegációja, amit a volt szlovák külügyminiszter, Miroslav Lajcák vezet. Az ő feladata, hogy lebeszélje a feleket az erőszakos eseményekről, és próbálja elérni, hogy a politika terepén maradjon a vita. Hozzátette, nagyon vigyázni kell arra, hogy az Európai Unió ne „tegye le a voksát” sem az albán kormánypárt, sem az ellenzék mellett.

Az európai parlamenti képviselők egy része Martonyi János tényleges tanácsi szerepe felől érdeklődött. Külügyminiszterként nem vezeti majd a külügyi tanácsot (ez Catherine Ashton főképviselő feladata), a tanács szerepét Herman Van Rompuy európai tanácsi elnök hivatalba lépése is csökkenti. Martonyi János az általános ügyek tanácsát, és a nemzetközi kereskedelmi ügyekkel kapcsolatos üléseket vezetheti.

A bizottsági ülésen szóba került a médiatörvény is. Az ezzel kapcsolatos kérdésekre a külügyminiszter megismételte: azt ajánlja minden bírálónak, hogy előbb olvassa el a törvényt, utána pedig azt a levelet, amit Neelie Kroes bizottsági alelnök küldött a magyar kormánynak. Martonyi János hozzátette, a kormány felülvizsgálja a médiatörvényt, és módosítani fogja, ha a Bizottság a végső jogi véleményében megállapítja az európai jogsértést.