Navracsics Tibor már az EU-elnökségre készül

Az áldozatok védelme terén az európai együttműködés intézményesítése lehet az EU igazságügyi tanácsban a januárban kezdődő magyar EU-elnökség egyik megörökölt feladata, ami nagy valószínűséggel kiegészül majd egyebek között állampolgársággal összefüggő ügyintézési teendők harmonizálásával (például az anyakönyvezés kölcsönös elismerésének az egyszerűsítésével), valamint az adatvédelmi normák EU-szintű továbbfejlesztésével – jelezte Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter pénteken magyar újságíróknak nyilatkozva az EU miniszteri tanács informális ülése után.

Navracsics az ülés „margóján” – amelyen egyébként mindenekelőtt a 2002-ben alapított Eurojust lehetséges továbbfejlesztése volt az egyik kiemelt téma - Viviane Reding állampolgári jogokért felelős és igazságügyi biztossal a magyar elnökség idejére várhatóan megérő dossziékat tekintették át, míg a magyar miniszter belga és lengyel kollégájával az egymást követő elnökségek közötti lehetséges együttműködésről egyeztetett. (Emlékezetes, hogy idén július óta Belgium közvetlenül megelőzi, Lengyelország pedig közvetlenül követi majd Magyarországot a soros EU-elnökségi láncban.) Navracsics ebből az alkalomból jelezte, hogy egyebek között az említett áldozatvédelmi rendszer – amit voltaképpen már az idei első félévi spanyol elnökség napirendre tűzött, de ők még sikertelenül - lehet az egyik megörökölt téma, míg a magyar félévről a lengyelekhez például az örökösödési-hagyatéki ügyek EU-szintű harmonizálásának a folyamata kerülhet tovább, (aligha lévén elegendő 6 hónap a dosszié lezárására).

Az igazságügyi miniszterek brüsszeli találkozóján amúgy ünnepélyesen megnyitották az Európai Igazságügyi Portált (http://e-justice.europa.eu), amelyik elsősorban az országhatárokon átnyúló jogi kérdésekkel kapcsolatos tagállami jogszabályokat, nemzeti hatósági elérhetőségeket tartalmaz. Az új portált a tervek szerint a tagországok folyamatosan töltik fel újabb információkkal, jelenleg 12 ezer oldalnyi anyag van már fenn a honlapon az EU valamennyi hivatalos nyelvén.

Magán az ülésen a határokon átnyúló szervezett bűnözés elleni erőfeszítéseket koordináló Eurojust működésének tapasztalatait, továbbfejlesztésének lehetséges irányait tekintették át. A témakör kapcsán a végső kérdést azt jelenti, vajon mennyiben, mikor, milyen ütemben terjesszék ki újabb területre az Eurojust működését (például az európai szintű nyomozásban, vádeljárásban), illetve hogy mennyiben értek meg mindezek nyomán is a feltételek az európai ügyészség felállításához? Az utóbbi kapcsán a gondolkodás még meglehetősen az elején tart – derült ki Navracsics szavaiból. „Magyarország, a tagországok többségéhez hasonlóan az óvatos előrehaladás híve ez ügyben” – jegyezte meg ennek kapcsán a magyar miniszter, nem zárva ki, hogy a kérdés idővel gyakorlati formában is felmerül majd, de úgy vélve, hogy először is a Eurojust jelenlegi formájában lévő potenciált kell kihasználni, és majd a tanulságok fényében lehet továbblépésekről dönteni.

A Bruxinfo azon kérdésére, vajon milyen benyomásokat tettek rá az általa megélt első tanácsülések – júniusban már volt egy hivatalos igazságügyi miniszter találkozó Luxembourgban, amin Navracsics vezette a magyar delegációt -, annak fényében, hogy kevesebb mint fél év múlva már neki magának kell majd hasonlóakat elnökölnie, a magyar miniszter figyelemreméltónak nevezte az ülésen uralkodó vitakultúrát. „Nagyon felkészültnek, összeszedettnek kell lenni” – tette hozzá, és úgy vélte, hogy a minisztériumi apparátus felkészültsége megfelelő hátországot nyújt majd mindehhez.

A menekültügy egységesítése volt a téma a belügyminiszterek ülésén

Ugyancsak informális tanácsülést tartottak az EU-országok belügyminiszterei is, amelyen elsősorban a menekültügyi politikák egységesítése volt a fő téma. Pintér Sándor belügyminiszter az ülés szünetében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Magyarország támogatja a belga EU-elnökség azon törekvését, hogy 2012-re egységes eljárási módszerekben, szabályokban állapodjanak meg. Pintér utóbb, magyar újságírókkal találkozva utalt arra, hogy tavaly Görögországba 150 ezer menekült érkezett, és a szám Magyarországon is növekszik (a korábbi évek 1000-1200 főjéhez képest tavaly már ennek mintegy ötszörösét regisztrálták). A korábban is sokszor napirenden tartott menedékjog és a menekültügyek egységesítését 2008-ban tolta előtérbe az akkori francia EU-elnökség, midőn az akkor elfogadott bevándorlási paktum egyik kiemelt feladatául tette meg.

Kapcsolódó cikkek

Öt éven belül létrehoznák a biztonság egységes térségét (2010. április 22.)

Bonyolultabb viszonyra számít az EP-vel a spanyol belügyminiszter (2010. január 11.)