Egyelőre Klausnak áll a zászló a ratifikációs vitában

Brüsszel, 2009. október 13.
Az október végén megrendezendő EU-csúcson a csehek hivatalosan is előterjesztik Václav Klaus cseh államfő követeléseit: az elnök a hétvégén világossá tette, hogy csak akkor írja alá a Lisszaboni Szerződés ratifikációs dokumentumait, ha országa a lengyelekéhez és a britekéhez hasonló kimaradási záradékot biztosíthat magának a szerződés integráns részének számító alapvető jogok chartája alól.

A cseh kormány hétfőn jelezte, hogy az október 29-30-a között megrendezendő EU-csúcson előterjesztik Václav Klaus államfőnek a Lisszaboni Szerződés ratifikációjának feltételéül szabott követeléseit. Jan Fischer cseh kormányfő közölte: valamennyi bel- és külföldi szempont figyelembevételével a kabinet késznek mutatkozik arra, hogy európai partnereivel tárgyalásokat kezdjen a jelenlegi helyzet lehetséges megoldásáról – írja az EUobserver. Fischer azt is mondta: megpróbálja elérni, hogy ez legyen az államfő utolsó követelése.

Ha mindez valóban így lesz, akkor Václav Klaus komoly sikert könyvelhet el. Miután ugyanis szombaton – utolsó előttiként – Lech Kaczynski lengyel államfő is aláírta a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát, cseh kollégája újabb akadályt gördített a cseh megerősítés elé. Klaus a lengyelekéhez és a britekéhez hasonló hivatalos kibúvót követelt az alapvető jogok chartája alól, elkerülendő, hogy a második világháborút követően Csehországból kitelepített szudétanémetek az Európai Bíróságon visszakövetelhessék elkobzott tulajdonukat.

A kényes helyzetbe került hétfőn Fischer igyekezett világossá tenni, hogy Klaus követelései nem voltak ismertek a Lisszaboni Szerződésről szóló tárgyalások alatt, sem pedig a parlamenti ratifikáció idején. (Csehországban már a parlament mindkét háza zöld utat adott a dokumentumnak, így az már csak az államfő aláírására vár.)

Klaus a jelek szerint nem elégedne meg annyival, ha az ír garanciákhoz hasonló nyilatkozat születne. Ismeretes, hogy idén júniusban a – semlegességgel, önálló adópolitikával, az élethez való jog, a családjog és az oktatás nemzeti szuverenitással összefüggésben – felmerült ír aggodalmakra válaszul készült el az a jegyzőkönyv, amely az ír alkotmány sértetlenségét deklarálta több ponton a Lisszaboni Szerződéssel szemben.

A cseh államfő szóvivője, Ladislav Jakl azonban az Irish Times-nak nyilatkozva, nem tartotta lehetségesnek, hogy az ír utat kövessék. Szerinte az elnök nem elégedne meg egy nyilatkozattal, neki az kell, hogy minden állampolgár garanciában részesülhessen. Az államfő számára – mint mondotta – ez a feltétel alapvető, szükséges és sérthetetlen.

Jan Fischer kedden Brüsszelbe utazik, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnökkel megvitassák a kialakult helyzetet.


Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook