Dublin után Prágára irányul majd a figyelem

Miközben pénteken másodszor szavaz Írország a Lisszaboni Szerződésről, a figyelem egyre inkább Prága felé fordul, ahol Václav Klaus cseh elnök manőverei könnyen keresztülhúzhatják az ír eredményt illetően egyre optimistább európai kormányok számításait.

Bár megfigyelők óvatosak, a legfrissebb közvéleménykutatások az „igen” tábor sikerét valószínűsítik az október 2-án, pénteken a Lisszaboni Szerződésről tartandó megismételt írországi szavazáson. Az utolsó felmérések az igen szavazatok győzelmét ígérik a nemekkel szemben, mégpedig 59-41 százalék arányban. Elemzők szerint ugyan az ír kormány népszerűsége történelmi mélyponton van és a gazdaság sem volt már régóta ilyen rossz bőrben, az írek elsősorban éppen saját jövőjüket féltve Európára és az első körben, még 2008. júniusában elutasított Lisszaboni Szerződésre voksolnak majd.

Miközben az ír veszély elhárulni látszik, a hányatott sorsú Lisszaboni Szerződés életbe lépését elhúzhatja, vagy szélsőséges esetben meg is akadályozhatja Csehország államfője, aki esküdt ellensége a dokumentumnak és akinek aláírása elengedhetetlen a cseh ratifikáció lezárásához. Václav Klaus legújabb húzásának eredményeként a hozzá hű cseh szenátorok egy csoportja kedden este újabb beadványt intézett a cseh alkotmánybírósághoz, az állásfoglalását kérve arról, hogy vajon a szerződés egésze összeegyeztethető-e az ország alkotmányával. A taláros testület egy évvel korábban már állást foglalt egy szenátusi beadványról, de az csak a szerződés bizonyos részeire és nem az egészére vonatkozott. Egy másik cseh jogi testület, a közigazgatási bíróság közben egy másik megkeresésre adandó válaszon dolgozik, és Klaus elnök nyilvánvalóvá tette, hogy a két jogi procedúra lezárultáig nem áll szándékában a szerződés ratifikációs okmányának az aláírása.

Bár az alkotmánybíróság gyorsított eljárásban kívánja elbírálni az ügyet – forrásaink szerint akár néhány hét alatt, akár október vége előtt is kialakíthatja álláspontját a kérdésben – egyre inkább úgy néz ki, hogy az ír jóváhagyás esetén Csehország marad meg az utolsó tagállamnak, amelyik nem ratifikálta Lisszabont. Klaus időhúzó taktikája egyes félelmek szerint egyenesen arra irányul, hogy bevárja a tavasz közepére prognosztizált brit választásokat és előrelátható kormányváltást, és ha így alakul, és David Cameron a konzervatívok vezére ígéretéhez híven népszavazást ír ki a szerződésről, akkor ez akár a dokumentum végét is jelentheti. Prágában azonban a jelek szerint nem számolnak ilyen lehetőséggel. „Nem az a kérdés, hogy Csehország ratifikálja-e a szerződést, hanem az, hogy mikor” – közölte a BruxInfóval egy jól tájékozott forrás. A késleltetésnek azonban majdnem ugyanolyan zavarkeltő hatásai lennének, lévén, hogy egy ponton az EU-nak el kellene döntenie, hogy Lisszabon, vagy a jelenleg érvényes Nizzai Szerződés alapján állítja fel a következő Bizottságot. Utóbbi esetében 27-nél kevesebb tagja lehet a testületnek, felmerül tehát a kérdés, hogy mely ország (országok) mondjon búcsút egy időre a bizottsági biztos posztjának.

A svéd miniszterelnök, az EU soros elnökeként nemrég egy interjúban elárulta, hogy Stockholm ebben az esetben a 26+1-es variációt részesítené előnyben, aminek lényege, hogy egy ország a külpolitikai főmegbízotti posztért cserébe lemondana a biztosi helyről. A cseh politikai pártok és a kormány azonban a jelek szerint tartanak attól, hogy – ha miatta hiúsul meg az új szerződés ratifikációja – Csehország hoppon és biztos nélkül maradhat. José Manuel Barroso előbb kedden Mirek Topoláneket, a korábbi cseh kormányfőt, a Polgári Demokratikus Párt (ODS) vezetőjét, majd szerdán Jiri Paroubeket, az ellenzéki szociáldemokraták vezérével tárgyalt Brüsszelben. Topolanek a találkozót követően azt nyilatkozta a sajtónak, hogy Barroso arra figyelmeztette, hogy a huzavona esetén Csehország elveszítheti következő biztosát. Ő legalábbis így értelmezte a bizottsági elnök szavait – árnyalta később a szavait a volt kormányfő, aki azt is elmondta, hogy politikai karrierjét teszi fel arra, hogy országa ratifikálja a Lisszaboni Szerződést. Jiri Paroubek már szerdán úgy fogalmazott, hogy „az volt a benyomása, hogy elveszíthetik a biztosi posztot”, de amikor rákérdeztek, kikerülte a választ.

Megfigyelők szerint a kormánypárt és legfőbb ellenzéke vélhetően a nyomásgyakorlás végett beszél erről a lehetőségről, hiszen mivel egyhangú döntést igénylő kérdésről van szó, akarata aligha ellenére nem lehetne megfosztani Prágát a biztosállítás jogától.

A fenyegetés mindenesetre felgyorsította a következő biztos jelölésének folyamatát Prágában. Jan Fischer kormányfő arra kérte a politikai pártokat, hogy sürgősen nevezzék meg jelöltjeiket és a portfóliókat is, amelyekre a leendő cseh biztost szánnák. A jobboldal favoritja Alexandr Vondra, az előző kormány miniszterelnök-helyettese, míg a szocialisták ismét Vladimír Spidlát, a jelenlegi szociális és foglalkoztatási biztost szeretnék Brüsszelben látni. Paroubek azt nyilatkozta a cseh rádióban, hogy Spidla esélyei a legnagyobbak a biztosi állásra. Prágában mindenesetre úgy vélik, hogy a kormány még az október végi EU-csúcs előtt megnevezi majd jelöltjét.


Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Csak a komoly érdeklődők előtt lesz nyitva az eurócsatlakozási alap
  • Budapest nem harapott rá Juncker eurócsalijára
  • Az EU-nak is fejfájást okozhat a katalán helyzet elmérgesedése
  • Van Rompuy: az EU-funkciók összevonása zavart kelthet
  • Ellenzéke nem veszi készpénznek Putyin újraválasztását
  • Védelmi vonalat épít ki az EU a kibertámadások ellen
Twitter
Facebook