Könnyítés a felzárkóztatási források felhasználásához

A gazdasági válság következményeinek kezeléséhez kíván segítséget nyújtani a tagállamoknak az a szerdán napvilágot látott bizottsági javaslat, amely a foglalkoztatást előmozdító projekteknél két évre mentesítené a kormányokat a társfinanszírozási kötelezettség alól. Az új csomag ugyanakkor messze elmarad a magyar és néhány más kormány várakozásaitól.

Többszöri halasztás után az Európai Bizottság szerdán végre elfogadta azt a javaslatcsomagot, amely a felzárkóztatási alapok felhasználására vonatkozó szabályok módosításával kíván a tagállamok segítségére lenni a gazdasági válság ellen folytatott küzdelemben. A csomag központi eleme egy, már korábban ismertetett kezdeményezés, ami a nemzeti társfinanszírozási kötelezettség ideiglenes felfüggesztése révén tenné lehetővé a tagállamok számára az Európai Szociális Alapból (a második legnagyobb strukturális alapból) finanszírozott projektek gyorsabb megvalósítását és ezáltal a munkahelyek megtartását, illetve újak teremtését. A Bizottság ugyanakkor – nyilvánvalóan a nettó befizető országokkal a színfalak mögött heteken át tartó kötélhúzás után – visszatáncolt attól az eredeti szándékától, hogy a szociális alapon kívül a másik strukturális alapból, a regionális fejlesztési alapból és a kohéziós alapból támogatott beruházásoknál is átmenetileg uniós forrásokból előlegezze meg a teljes költségeket, könnyítve ezáltal a nehéz költségvetési helyzetben lévő országok – mint Magyarország – terheit.

Németország, Nagy-Britannia, Svédország és más nettó befizető országok azonban idejekorán jelezték, hogy nem vevők a Bizottság javaslataira, amelyek nyomán 2009-ben és 2010-ben növelni kellett volna befizetéseiket a közös költségvetésbe. A Bizottság szerint a szerdán bejelentett változtatások 455 - 2007 és 2013 között tervbe vett - kohéziós politikai program végrehajtását könnyíti meg, összesen 347 milliárd eurónyi befektetést lefedve, ami a közösségi költségvetés több mint harmadának felel meg.

A Bizottság végleges javaslatának értelmében a tagállamok igénye esetén Brüsszel a kormányok által bejelentett közpénzek (költségek) 100 százalékát megtérítené 2009-ben és 2010-ben az Európai Szociális Alapból finanszírozott projektek esetén (javarészt képzési és oktatási projektekről van szó). Mivel a tagállamoknak átmenetileg két évre nem kell majd kiegészíteniük az uniós forrásokat, ez a Bizottság szerint felgyorsíthatja a projektek végrehajtását és javíthat a foglalkoztatási helyzeten. Az intézkedés semmit nem változtat a források tagállamok közötti megoszlásán, mint ahogy azon a tényen sem, hogy az ezt a lehetőséget igénybe vevő országoknak utólag ki kell fizetniük az uniós költségvetésből megelőlegezett önrészt.

A csomag többi eleme már a másik strukturális alapot és a kohéziós alapot is érinti. A legfigyelemreméltóbb kezdeményezés értelmében a jövőben mind a közlekedési, mind pedig a környezetvédelmi projektek esetében 50 millió euró lenne az a költséghatár, ami fölött a tagállamoknak külön engedélyeztetniük kellene az uniós pénzből támogatott beruházásokat az Európai Bizottsággal. Ez az értékhatár jelenleg a közlekedési projekteknél 50, míg a környezetvédelmi beruházásoknál 25 millió euró. Brüsszel arra számít, hogy a kisebb összegű, ám még így is elég nagy volumenű zöldberuházások így gyorsabban elstartolhatnak és megvalósulhatnak.

A Bizottság azokon a szabályokon is könnyítene, amelyek szigorú időkereteket szabnak a tagállamoknak a papíron rendelkezésükre álló uniós támogatások felhasználására. Az előzetes hírekkel ellentétben azonban a Bizottság mégsem tett javaslatot az úgynevezett n + 2-es, illetve az új tagállamok esetében az n + 3-as szabály további egy évvel való meghosszabbítására (eszerint a 2007-ben lekötött pénzeket 2010 végéig hívhatnák le az új tagállamok a költségvetésből). Ehelyett egy olyan formulával él, miszerint az úgynevezett kiemelt projektek már attól a pillanattól kezdve védelmet élveznének, hogy a tagállamok benyújtották a projekteket a Bizottságnak. Jelenleg csak a hivatalos bizottsági jóváhagyástól érvényes a védelem.

Brüsszel ezenkívül az úgynevezett bevételt (jövedelmet) generáló projektek (mint amilyenek például az autópálya díjak szedését célzó infrastruktúrák, vagy a termőföldek bérlését vagy megvásárlását magukba foglaló projektek) szabályait is egyszerűsítené, a tagállamokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentése céljából.

Újdonság, hogy a Bizottság javaslata szerint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) is támogathatna a jövőben a társadalmi kirekesztés által sújtott közösségeknek (például a romáknak) szánt lakások felújítását vagy építését, mind vidéken, mind pedig a városokban. A ház- és lakásépítés eddig nem volt jogosult támogatásra az ERFA-ból, és a felújítás is kizárólag a városi körzetekben.

A szabálymódosítások a lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelésére irányuló befektetéseket is ösztönözni kívánnak, tekintettel a benne foglalt növekedési és munkahelyteremtési potenciálra.

Végül, de nem utolsó sorban a tagállamok egyszerűsíthetik kohéziós politikai programjaikat, figyelembe véve az új realitásokat. A beruházások öt éven át történő fenntartására vonatkozó kötelezettség elhagyható lesz például azoknál a cégeknél, amelyek tönkre mennek.


Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Nem törtek előre pálcát a magyar biztosjelölt feje felett
  • Megnyílt az út az orosz-ukrán gázvita rendezése felé
  • Oettinger a magyar gázszállítások leállításáról
  • Brüsszel célkeresztjében a hazai patikaszabályozás
  • Hazabeszélt Porosenko az EU-csatlakozási kérelem meglebegtetésével
  • Egyre kaotikusabb a helyzet az uniós büdzsében
  • Rákapcsoltak a katalán függetlenség hívei
Twitter
Facebook