Határozott EP-fellépés Oroszországgal szemben

Brüsszel, 2007. május 29.
Éles szavakkal bírálta Vlagyimir Putyin Oroszországát az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt tartott beszédében Garri Kaszparov. Az orosz ellenzéki vezér, egykori sakkvilágbajnok arra sürgette az EP-t, hogy ugyanolyan keményen lépjen fel a putyini rezsimmel szemben, ahogy az uniós tárgyalófelek az egy héttel korábbi szamarai csúcson.

„Ma már másmilyen sakkjátszmát játszom, olyat, amelyben az ellenzék arra törekszik, hogy megváltoztassa a jelenlegi szabályokat” – mondta a bizottság előtt az Egyesült Polgári Front vezetője. Sietett azonban azt is hozzátenni, hogy meg kívánja őrizni a „semleges megfigyelő” szerepét, noha maga is érintett az oroszországi politikai csatározásokban.

Kaszparov szerint a korábbi orosz vezetésnek, Borisz Jelcin alatt, sikerült a nagyobb demokrácia irányába vinnie az országot, de az utód (vagyis a jelenlegi elnök) kiválasztása már a korábban kormányzó elit visszatérését jelentette a hatalomba. Putyin aztán, „hét év alatt megsemmisítette a még fejletlen demokratikus intézményeket, többek között a szenátorok választásának eltörlésével”, helyettük a kinevezési rendszer bevezetésével – mondta Kaszparov. „A duma teljes gőzzel fogadja el azoknak a törvényeknek a sorát, amelyek módszeresen nyesegetik vissza a közéletben való részvétel lehetőségét” - tette hozzá. Szerinte például a szélsőségek elleni új törvény „a szovjetellenes propaganda ellen hozott törvényekre hasonlít”, hiszen a nyilvános tüntetéseket 15 évig terjedő börtönbüntetéssel sújtja.

Ria Oomen-Ruijten holland néppárti képviselő, az Oroszországgal kapcsolatot tartó EP-delegáció vezetője arról kérdezte Kaszparovot, vannak-e jelöltállítási tervei mozgalmának a 2007. decemberi parlamenti és a 2008. márciusi elnökválasztásokon. Az egykori sakkfenomén szerint ők nem azért küzdenek, hogy megnyerjék a választásokat, hanem azért, hogy azokra egyáltalán sor kerüljön. Arra is utalt, hogy a médiához való hozzáférés hiánya és a jelöltek regisztrációjának nehézségei egyaránt sújtják az ellenzéket.

Kaszparov arra is felhívta a figyelmet, hogy kilenc hónappal az elnökválasztás előtt Putyin utódlására még mindig nincs „deklarált jelölt”. Szerinte két forgatókönyv képzelhető el: vagy Putyin marad hivatalban, megsértve az alkotmányt, amely legfeljebb két mandátumot tenne lehetővé ugyanazon személy számára, vagy „olyan jogi megoldást keresnek majd, amelyik biztosítja, hogy Putyin és emberei hozzáférjenek a szabad világhoz, ahová pénzüket tették”. Egyúttal az államfőt olyan titulusokkal is illette, mint „az Oroszország Rt.” vagy a „KGB cég” elnöke.

Egy másik kérdésre válaszolva Kaszparov kifejtette, hogy a „Másik Oroszország” nevű koalíció (amelyhez az ő mozgalma is tartozik) két célt tűzött maga elé. „Először olyan programot kell megfogalmaznia, amely a benne résztvevő valamennyi pártnak megfelel, és aztán, az ősszel, jelöltet kell állítania az elnökválasztásra.” Az egykori sakkbajnok arra szólította fel az EP-t, hogy ugyanazt az őszinte, kritikus álláspontot fogadja el, amelyet az Unió a május 17-18-i szamarai EU-orosz csúcson képviselt. „Európának amellett kell kiállnia, amiben hisz és nem feltétlenül személyesen bennünket kell támogatnia” – közölte. Kaszparov azt mondta, támogatja országa WTO-csatlakozását, de úgy vélte, a putyini rezsim nem fog megfelelni a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak.

EP-támogatás Észtországnak
 
Támogatásáról és szolidaritásáról biztosította az EP Tallint az utóbbi időben kialakult orosz-észt konfliktus kapcsán elfogadott állásfoglalásában. A parlament elutasítja az orosz hatóságok beavatkozási kísérleteit Észtország belügyeibe.
 
A tallinni szovjet katonai emlékmű áthelyezése miatt kirobbant észtországi zavargások és az azt követő események kapcsán fogadott el állásfoglalást az EP csütörtökön. A 460 igen, 31 nem, szavazattal, 38 tartózkodás mellett megszavazott szöveg megállapítja: az észt rendőrséget „csak szélsőséges esetekben látták erőszakkal fellépni, és az észt igazságügy-miniszter semmilyen rendőrségi kihágást nem állapított meg”. Az állásfoglalás emlékeztet: az észt kormány előzetesen ismertette az emlékmű áthelyezésének tervét az orosz hatóságokal és együttműködést is kért tőlük, ezt azonban azok elutasították.
 
A képviselők megjegyzik: „a kihantolásokat szigorúan a méltóságteljes magatartás nemzetközi előírásainak és normáinak megfelelően végezték el, és az emlékművet hivatalos ünnepség keretében és a Hitler-ellenes koalíció képviselőinek részvételével újra megnyitották a temetőben”.

Az állásfoglalás emlékeztet a moszkvai észt nagykövetségen történt atrocitásokra, az Észtország elleni hacker-támadásokra, az orosz importkorlátozásokra és a vasúti forgalom orosz részről történt felfüggesztésére is. Az Európai Parlament úgy véli, „Észtországnak mint az EU és a NATO független tagjának joga van tragikus közelmúltjának értékelésére, amely függetlenségének az 1939-es Hitler-Sztálin paktum eredményeként való elvesztésével kezdődött és egészen 1991-ig tartott”.
 
Az EP „támogatásáról és szolidaritásáról biztosítja a demokratikusan megválasztott észt kormányt a rend, a stabilitás, valamint a jogállamiság minden észt lakos számára való garantálása érdekében tett erőfeszítéseiben”, és „megengedhetetlennek tartja az orosz hatóságok Észtország belügyeibe való beavatkozásra tett különböző kísérleteit”. A parlament „elítéli Oroszország arra irányuló kísérleteit, hogy külpolitikájának eszközeként gazdasági nyomást fejtsen ki Észtországra, és felszólítja az orosz kormányt, hogy normalizálja a két állam közötti gazdasági kapcsolatokat”.
 
Az állásfoglalás „felszólítja az orosz kormányt, hogy folytasson nyílt, részrehajlásmentes párbeszédet a kelet- és közép-európai demokráciákkal a huszadik század történelméről és az emberiség elleni bűntettekről, köztük a parancsuralmi kommunista rendszerek által akkor elkövetett bűntettekről is”.

A határozat egyik kezdeményezője, Tunne Kelam észt néppárti képviselő úgy értékelte, az elfogadott szöveg „kulcsüzenete az, hogy Észtország az EU szolidaritásának próbaköve”.


Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Tuskék gondolatban már leírták a menekültkvótát
  • Ha az EP-n múlna, a jövőben is lenne kötelező menekültkvóta
  • Összefüggést lát az EB alelnöke a jogállam és a kifizetések között
  • A gyakorlat dönti el, mi lesz az EU szociális pilléréből
  • Új kezdeményezések várhatók a nők egyenjogúságának előmozdításáért
Twitter
Facebook