Fehérorosz civil szervezetek támogatására készül az EU

Luxembourg, 2005. április 18.
Az EU számára elfogadhatatlan, hogy közvetlen szomszédságát diktatúrában senyvedő ország alkossa.
Az EU számára elfogadhatatlan, hogy közvetlen szomszédságát diktatúrában senyvedő ország alkossa.


Valószínűleg kijevi „bázissal” minszki összekötőket készítene fel a közeljövőben az Európai Unió arra, hogy közvetlen támogatásokat nyújtsanak fehérorosz civil szervezeteknek. A lépés célja az lenne, hogy lehetővé tegyék: az országba kerülő uniós támogatások ne Lukasenko elnök környezeténél landoljanak, hanem a hatóságok „ellenőrzését” megkerülve közvetlenül a rászoruló demokratikus szervezetek juthassanak hozzá.

„Voltaképpen nagyon kényes egyensúlyozásról van szó, hiszen az EU-külpolitika egyik alapvetése a más országok belpolitikájába való be nem avatkozás” – mutatott rá sajtóértekezletén Somogyi Ferenc külügyminiszter. Ezért is az az alapállás, hogy az EU kész „mindenfajta demokratikus szervezetet” segíteni, és ehhez azért keresi a közvetlen kapcsolatokat, hogy biztos lehessen abban, ezt a bonyolítás közben nem éri semmilyen „geller”.

Somogyi ugyanakkor az ülésen mondott felszólalásában óvta külügyminiszter társait attól, hogy arra számítsanak: Fehéroroszországban rövidesen és feltétlenül bekövetkezhet „mindaz, ami a környező szovjet utódállamokban mostanában végbement”. Fehéroroszországban más a politikai környezet, meghatározó tényezőt jelent az intézményrendszer szívóssága és a civil szervezetek relatív gyengesége, megalapozatlansága – mutatott rá beszédében a magyar diplomácia vezetője, aki maga is annak híve volt, hogy az esetleges uniós segítség (ami nem vezetőket, hanem közvetlenül a „civil szintet” szeretné megszólítani) az EU kijevi kirendeltségére alapozva történjen első fokozatban.

Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, az EU miniszteri tanácsának soros elnöke az ülésen e témában tartott referátumában emlékeztetett arra, hogy Fehéroroszországban a helyzet „az elmúlt években ahelyett, hogy javult volna, évről évre romlott”, amivel szembesülve megérett az idő arra, hogy Unió „immár akcióba lépjen”. „Nem fogadhatunk el Európa határainál egy olyan országot, amelyik sötét diktatúrában senyved” – tette hozzá.

Miként az e napirend pont kapcsán kiadott közös sajtónyilatkozat is hangsúlyozza, az EU célja most mindenekelőtt a 2006-os fehéroroszországi elnökválasztásra felkészülő közös politika megérlelése kell, hogy legyen.



Kapcsolódó információk

A bővítés utánúj európai szomszédságpolitika (2004.05.13)

Lukasenko meghosszabbíthatja elnöki mandátumát (2004.10.19)

 


Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook