Formálódik az uniós diplomáciai szolgálat

2005. március 17.
címkék külkapcsolatok
A jövőben az EU-nagykövetek sokkal fontosabbak lehetnek, mint nemzeti kollégáik – hangzott el azon a meghallgatáson, amelynek a formálódó uniós diplomáciai szolgálat volt a kulcstémája.
A jövőben az EU-nagykövetek sokkal fontosabbak lehetnek, mint nemzeti kollégáik – hangzott el azon a meghallgatáson, amelynek a formálódó uniós diplomáciai szolgálat volt a kulcstémája.

Az európai uniós külügyi szolgálat – akárcsak az EU-külügyminiszteri poszt – létrehozásáról a jelenleg ratifikációs eljárás alatt lévő alkotmány rendelkezett. Az előkészületek már az alapdokumentum október 29-i aláírását követően megkezdődtek, ám a tényleges munka csak az alkotmány életbe lépése után indulhat el.

Ugyanakkor – vagy talán épp ezért – meglehetősen sok még a nyitott kérdés a diplomáciai testület működésével kapcsolatban. Ezek közé tartozik, hogy mekkora hatásköre legyen a szolgálatnak, miként garantálható, hogy kiegyensúlyozott legyen a működése, illetve hogyan előzhető meg, hogy ellenőrizhetetlen autonóm testületté nője ki magát? Mindezek a kérdések felmerültek a témáról tartott meghallgatáson, ahol például Brian Crowe – aki korábban a külkapcsolati főigazgatóság vezetője volt – úgy fogalmazott, hogy a jövőben „az EU-nagykövetek sokkal fontosabbak lesznek, mint a nemzeti nagykövetek”. Ugyanakkor nem világos még az sem, hogy politikailag hova tagozódjon be az új szolgálat. Elmar Brok, a külügyi bizottság néppárti elnöke amellett érvelt, hogy a diplomáciai testület a Bizottsághoz kötődjék, máskülönben a szolgálat önállóan növekedne, és a Bizottság „belső piaci gépezetté” redukálódna. Jim Cloos, a Tanács vezető tanácsadója nem értett egyet azzal, hogy a szolgálatot a Bizottságba integrálják, ám hozzátette: azt sem akarják, hogy „valami teljesen szabadon álló” [testületet] hozzanak létre. Graham Avery, a Bizottság vezető tanácsadója úgy vélte, ha a szolgálatban a katonai személyzet is helyet kap, akkor a testület nem kerülhet a Bizottsághoz.

A BruxInfo birtokába került bizottsági dokumentum ennek kapcsán úgy véli, hogy mivel a külügyminiszter fő feladata a közös kül- és biztonságpolitika (ezen belül a közös biztonsági és védelmi politika - CSDP) irányítása, így az ezzel foglalkozó tanácsi és bizottsági szervezeteknek a külügyi szolgálat integráns részét kell képezniük. A Bizottság elnökének és a kül- és biztonságpolitikai főképviselő véleményét tükröző állásfoglalás ehhez még hozzáteszi azt is, hogy mivel a CSDP és a válságkezelés is a miniszter fő feladatai közé tartozik majd, ezért a katonai személyzetnek is az új testülethez kell tartoznia. A dokumentum leszögezi, hogy a szolgálatnak szorosan együtt kell működnie a tagállamok diplomáciai testületeivel. Ahhoz, hogy a miniszter elláthassa feladatát, a külügyi szolgálatnak „egységes politikai tanácsot” kell szolgáltatnia, és nem csak az uniós diplomácia vezetőjét kell tájékoztatnia, hanem a biztosokat és a Tanács elnökét is. A diplomáciai testületben olyan egységeket kell létrehozni, melyek földrajzi értelemben a világ összes országát, illetve régióját lefedik. A referatúráknak az adott térséggel folytatandó „koherens politikai kapcsolatok” kialakításában lesz szerepük.

A meghallgatáson ugyanezt javasolta Graham Avery is, kiemelve, hogy a harmadik országok részére lérehozott rendszerben helyet kellene kapniuk a bővítési kérdéseknek és a fejlesztési ügyeknek is. A dokumentum leszögezi azt is, hogy a szolgálaton belül tematikus egységeket kellene létrehozni, melyek olyan ügyekkel foglalkoznának, mint az emberi jogok, a terrorizmus elleni harc, a fegyverek elterjedésének megakadályozása és a nemzetközi szervezetekkel (például az ENSZ-szel) való kapcsolattartás. Az állásfoglalás szerint a testületben létre kell hozni egy olyan szolgálatot, mely kizárólag az Európai Parlamenttel történő kapcsolattartásért felelős. Több kérdés megválaszolatlan még az uniós diplomáciai testületekkel kapcsolatban is, melyek az alkotmány értelmében az EU-külügyminiszter fennhatósága alá tartoznak majd. Így nem tisztázott az sem, hogy ezek a nagykövetségek az uniós külügyi szolgálat részét képezik-e, és azt sem tudni még, hogy milyen szerepet töltenek be a konzuli védelemben vagy a vízumkiadásban? A bizottsági dokumentum szerint tisztázni kell az uniós és a nemzeti diplomáciai szolgálatok közti viszonyt is.

A témában hamarosan intenzív tanácskozás kezdődik a tagállamok bevonásával. A Tanács és a Bizottság a tervek szerint júniusban mutatja be közös állásfoglalását az EU állam- és kormányfőinek.



Kapcsolódó információk

Értékek az európai külpolitikában (2005.02.28)

Ősszel megkezdődhet az uniós diplomáciai szolgálat létrehozása (2004.06.14)

Elfogadták az európai alkotmányt

 


Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook