Légiközlekedés: közösségi szintre emelnék a külkapcsolatokat

2005. március 7.
Közösségi szintű külkapcsolati politikát akar kifejleszteni a közeljövőben a Bizottság a légiközlekedésben. Ennek segítségével nagyobb erővel léphetne fel az EU például azért is, hogy ne csak az amerikai légitársaságok vásárolhassák fel európai versenytársaikat, hanem fordítva is.
Közösségi szintű külkapcsolati politikát akar kifejleszteni a közeljövőben a Bizottság a légiközlekedésben. Ennek segítségével nagyobb erővel léphetne fel az EU például azért is, hogy ne csak az amerikai légitársaságok vásárolhassák fel európai versenytársaikat, hanem fordítva is.


A külkapcsolatok közösségi politikáját a légiközlekedésre is ki kell terjeszteni – ez az alapelve annak a készülő bizottsági kommünikének, amelyet az Agence Europe ismertetett. A tervek szerint március 11-én elfogadandó kommüniké olyan célokat tűz a légiközlekedési szabályozás külkapcsolati rendszerének közösségi szintre emelése elé, mint például a kétoldalú útvonalhasználati egyezmények megkötése harmadik országokkal. De a meglévő egyezményeket is összhangba kellene hozni az Európai Bíróság úgynevezett „nyitott égbolt” ítéletével.

A Bíróság az egyes tagállamok USA-val kötött „nyitott égbolt” egyezményeiről szóló 2002. november 5-i ítéletével gyakorlatilag lerakta a légiközlekedési külkapcsolatok közösségi politikájának alapjait – véli a Bizottság. (A bírósági ítélet számos kétoldalú egyezményt a közösségi joggal összeegyeztethetetlennek ítélt, s kimondta a közösségi kompetenciát az ilyen egyezmények esetében – a szerk.) A luxembourgi taláros testület döntése után a Bizottság már két kommünikében is foglalkozott az ítéletből levonható következtetések gyakorlatba való átültetésével (még 2002. novemberében és 2003. februárjában), a most készülő harmadik közlemény pedig ezeket finomítja és konkretizálja.

A közösségen kívüli országokkal kötendő egyezményekhez közösségi szintű útvonaltérképeket kell készíteni, s a kétoldalú tárgyalásokon ezekről kell megállapodni – javasolja a Bizottság. Brüsszel első számú prioritása azonban ezen a területen az lenne, hogy a meglévő mintegy kétezer kétoldalú egyezményt is összhangba hozza a bírósági ítélettel. Ezt az egyezményeket kitárgyaló tagállamokra bízná a Bizottság, de kötelezné őket az erről szóló 847/2004-es közösségi rendelet alkalmazására. Ez megfigyelők szerint igen nagy kihívás, hiszen meglévő egyezmények érdemi átalakítását kellene követelni a közösségen kívüli országoktól, ráadásul úgy, hogy azok nem is a közösséggel, hanem csupán egy-egy tagállammal állnak szemben ezeken a tárgyalásokon. A nehézségeket standard klauzulák alkalmazásával lehetne áthidalni – vélik Brüsszelben.

A következő lépés a közösségi szintű kétoldalú egyezmények megkötése lehetne a Bizottság tervei szerint, vagyis az egyezmények során már nem egy-egy tagállam szerződne valamely EU-n kívüli országgal, hanem maga a közösség. 2010-re „közös légiközlekedési térséget” kellene létrehozni ennek megfelelően az Unió déli és keleti szomszédaival, elsősorban a Nyugat-Balkánnal. Erre a térségre, továbbá Romániára és Bulgáriára a Bizottság már jelenleg is rendelkezik a kétoldalú egyezmények megkötését célzó tárgyalásokra feljogosító mandátummal a tagországoktól, de Törökországot is bevonnák a folyamatba. Szintén „közös légiközlekedési térség” kialakítását szeretné látni Brüsszel a barcelonai folyamatban részt vevő mediterrán országokkal, elsősorban Marokkóval, amely esetében a Bizottság már szintén rendelkezik tárgyalási mandátummal. Szakértők szerint ez talán még nagyobb kihívás, hiszen azt teszi szükségessé, hogy az EU szája íze szerint alakítsák át a marokkói jogrendszer számos elemét, például a környezevédelmi, közlekedésbiztonsági és terrorellenes jogszabályokat.

A közös légiközlekedési külkapcsolati politika egyik nagy hozadéka az lehetne, hogy erősítené a tagállamok alkupozícióját olyan országokkal folytatott tárgyalások során, mint Oroszország, Kína, vagy éppen az Egyesült Államok.

Amerikai versenytársak felvásárlása?

Az európai légitársaságok érdekében lobbizik a Bizottság az USA-ban, hogy a washingtoni hatóságok tegyék lehetővé amerikai légiközlekedési cégek felvásárlását EU-s vetélytársaik számára – közölte a Financial Times-nak adott interjújában Jacques Barrot közlekedési biztos. A téma a „nyitott égbolt” egyezmények márciusban kezdődő újratárgyalásán is tárgyalóasztalra kerül. Barrot szerint Washingtonnak komolyan mérlegelnie kellene az európai követelést, mivel fordított irányban már lehetségesek a felvásárlások és az amerikai légitársaságok egy része igen jelentős pénzügyi problémákkal küszködik – csődbe menetelüknél pedig az is jobb lenne, ha európai versenytársaik felvásárolhatnák őket. „Az amerikaiaknak befektetésekre van szükségük, de szabályaik miatt megfosztják magukat a tőkétől” – szögezte le a biztos.



Kapcsolódó információk

Újabb „légi csata” Brüsszel és nyolc tagállam közt

Holtponton a "nyitott égbolt"-tárgyalások (2004.05.17)

Parlamenti igen az egységes európai légtérre (2004.02.02)

Haladás a „nyitott égbolt”-tárgyalásokon (2003.12.15)

„Nyitott égbolt" tárgyalások kezdõdtek (2003.10.02)

A nyitott égboltoknak végleg befellegzett (2003.06.10)

European Parliament: Happy landing for Europe's Single Sky [FR] (Press release, 10 December 2003)

Council: Parliament-Council conciliation committee - agreement on the single European sky

European Commission: A single European Sky in 2004 (October 2001)

European Parliament OEIL: Europe's sky: framework for the creation of a single European sky and action programme [FR]

Airports Council International Europe: Europe’s airports welcome launch of ‘Single European Sky’ programme (Press release, 29 Janauary 2004)

 


Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Felparázslott a vita a kötelező menekültkvótákról
  • Az EP-ben is bírálták Tusk felvetését a kvóták ejtéséről
  • Az EP sem ellenzi a Brexit-tárgyalások új szakaszát
  • Szijjártó: csak egyféleképpen lehet értelmezni a VB ukrán szakvéleményét
  • Egyetlen EU-tagállam sem költözteti át a követségét Jeruzsálembe
  • Stratégiai jelentés az uniós alapok felhasználásáról
Twitter
Facebook