A Tanácsban nem piszkálták Magyarországot

Brüsszel, 2012. január 27.
A Benelux-államok kezdeményezésére pénteken ugyan téma volt a Tanácsban Magyarország, ám a kormányok minden jel szerint ennél nem kívánják tovább feszíteni a húrt és az Európai Bizottságra bízzák a helyzet kezelését.
Rövid időt, mindössze néhány percet vett igénybe az általános ügyek tanácsának pénteki ülésén a magyarországi alkotmányos változások megvitatása, amit a három Benelux-állam kezdeményezett.

A téma hivatalosan nem volt napirenden, hanem az „egyebek” között került szóba. Először Maros Sefcovic, az Európai Bizottság alelnöke számolt be röviden a magyar külügyminiszter utólagos tájékoztatása szerint a Budapesttel szemben indított kötelezettségszegési eljárásokról, és azokról a további levelekről, amelyekben Brüsszel felvilágosítást kért a kormánytól más, az igazságszolgáltatást érintő ügyekről és a médiaszabályozásról is. Sefcovic jelezte, hogy a Bizottság szorosam figyelemmel követi a fejleményeket.

A Bizottság képviselője után Martonyi János emelkedett szólásra, aki a kormánynak arról a szándékáról tájékoztatta kollégáit, hogy már „a legelső szakaszban lezárja az eljárásokat”, szükségtelenné téve az indokolással ellátott vélemény kiküldését, ami az eljárás második szakaszba léptetését jelentené. A külügyminiszter elmondása szerint szükségesnek nevezte annak elkerülését, hogy a tagállamok között viták bontakozzanak ki politikai és ideológiai vonalak mentén. Erre megvannak a megfelelő fórumok, mint az Európai Parlament – tette hozzá. Martonyi újfent jelezte készségét arra, hogy bárkivel párbeszédet folytasson a témáról.

Ezt követően a Benelux-államok nevében a belga külügyminiszter megköszönte a tájékoztatást és jelezte, örömmel vennék, ha a későbbiekben is kapnának hasonlót. Végül az elnökség nevében az európai ügyi miniszter vonta meg a konklúziót a tárgyalóteremben.

Nicolai Wammen az ülést követő sajtótájékoztatón közölte, hogy a végső soron akár a tagállamok szavazati jogának felfüggesztésével végződő hetedik cikk szerinti eljárás nem került szóba és mindenki határozottan támogatja az Európai Bizottság szerepét.

Arra a kérdésre, hogy a magyar téma esetleg az Európai Tanács hétfői informális ülésén is napirendre kerülhet, az volt a dán válasz, hogy ez a testület elnökének, Herman Van Rompuy-nek a hatáskörébe tartozik.

„A vita elmaradt, nem volt semmilyen konfrontáció” – vont mérleget Martonyi János, feltételezhetően arra utalva, hogy az ülést megelőzően még nem volt biztos, hogy a Benelux-államoknak mi is a szándékuk a téma exponálásával.

Eddigi hozzászólások (0)

  • Hírlevél
  • Legolvasottabb
  • Megosztva

Hírlevelünket csak előfizetőink olvashatják. Kérjük, jelentkezzen be itt.
Bővebb információ az előfizetésről itt.
Aktuális számunk témái:

  • Újra komoly dilemmában az EU a görög válság miatt
  • Nátrán: június lehet a hiteltárgyalások megkezdésének időpontja
  • Megállapodott a Tanács az új banki tőkekövetelményekről
  • Bal-jobboldali szembenállás az EP-ben a kettes csomag szavazásán
  • Kroes: az ET médiatörvényről szóló jelentése igazolja Brüsszel aggodalmait
  • Puhult Brüsszel álláspontja az agrárzöldítés ügyében
  • Igazságosabb autópálya-díjakat szorgalmaz a Bizottság
  • Ukrajna egyelőre nem közeledhet tovább az EU-hoz
  • A Bizottság szerint kedvező az új szomszédságpolitika mérlege
  • Magyarország is küld megfigyelőket Szíriába
Twitter
Facebook